Pauler Tivadar

Név:

Pauler Tivadar

Életrajzi adatok:

(Buda, 1816. április 9. – Budapest, 1886. április 30.) jogtudós, egyetemi tanár, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1845. november 22., rendes 1858. december 15., igazgató 1876. június 8., tiszteleti 1885. május 28.), a II. Osztály elnöke (1879. május 20-1880. november 22.), az MTA másodelnöke (1880. november 22-1886. április 30.), a Magyar Jogász Egylet első elnöke. Alapjában véve Kant gyakorlati bölcsészetének híve volt, de a gyakorlatban az észjogi és a történeti iskolák közötti kompromisszum megteremtésére törekedett. Irányította a büntetőeljárási törvénykönyv és a polgári törvénykönyv előkészítési munkálatait, átalakíttatta a polgári peres eljárást, új végrehajtási törvényt készíttetett.

Életrajzi források:

Arckép:

  • Link az arcképhez: https://real-i.mtak.hu/323/
  • Link az arcképhez: https://real-i.mtak.hu/20249/
  • Akadémikus ajánlás:

    Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Művei az MTA KIK gyűjteményében:

    http://opac.mtak.hu/F/LBDMNXRQ7KQDFMGVKI33URVYM9AFYBBSEAUXG54HT22G61TJ5D-00988?func=find-c&ccl_term=WAU+%3D+%28+%22Pauler+Tivadar%22+%29&local_base=MTA01&x=40&y=7

    Nekrológ:


    Csengery Antal

    Név:

    Csengery Antal

    Életrajzi adatok:

    (Nagyvárad, 1822. június 2. – Budapest, 1880. július 13.) publicista, politikus, közgazdasági és történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1847. december 23., rendes 1858. december 15., igazgató 1870. január 17.), másodelnöke (1871. május 17-1880. július 13.). 1867 után meghatározó szerepet játszott a tudományos és kulturális életben, többek között döntő része volt a Magyar Történelmi Társulat megalapításában (1867). Széles körű érdeklődésének megfelelően foglalkozott történelemmel, közgazdaságtannal, filozófiával. A többekkel közösen írt Magyar szónokok és státusférfiak (Pest, 1851) c. műben adatokban gazdag, máig hiteles portrékat festett a reformkor vezető politikusairól. Ipolyi Arnolddal vitát folytatott a magyar mitológia kutatásának módszertani kérdéseiről (Bp.-i Hírlap, 1855). Az esszéműfaj egyik meghonosítójaként közvetítette a korabeli európai tudomány legfrissebb eredményeit.

    Életrajzi források:

    Arckép:

  • Link az arcképhez: https://real-i.mtak.hu/136/
  • Akadémikus ajánlás:

    Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Nekrológ:


    Kazinczy Ferenc

    Név:

    Kazinczy Ferenc

    Életrajzi adatok:

    Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának tagja (rendes 1830. november 17.). 1828-tól részt vett az MTA alapításának előkészítő munkálataiban. A 19. század elejétől az irodalmi élet vezéregyénisége. 1811-ben Tövisek és virágok c. epigramma gyűjteményével indította el a nyelvújítási mozgalmat. Fordítói programjával, stílusreformjával a magyar nyelv választékosabbá tételére, a klasszicista irodalmi elvek érvényre juttatására törekedett, ezt szolgálta kiterjedt fordítói tevékenysége is.

    Életrajzi források:

    Arckép:

  • Link az arcképhez: https://real-i.mtak.hu/1388/
  • Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Nekrológ:


    Flór Ferenc

    Név:

    Flór Ferenc

    Életrajzi adatok:

    (Váradolaszi, 1809. október 10. – Pest, 1871. július 7.) orvos, tiszti főorvos, kórházigazgató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1838. szeptember 7.). A magyar közegészségügy egyik megteremtője. A közegészségügy javítása érdekében szorgalmazta Pesten a vízvezetékhálózat kiépítését és új vágóhíd felállítását.

    Életrajzi források:

    Arckép:

    Akadémikus ajánlás:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Nekrológ:


    Szabolcsi Bence

    Név:

    Szabolcsi Bence

    Életrajzi adatok:

    (Budapest, 1899. augusztus 2. – Budapest, 1973. január 21.) zenetörténész, az MTA Bartók Archívuma (utóbb az MTA Zenetudományi Intézete) igazgatója (1961-1973), a Magyar Tudományos Akadémia I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának tagja (levelező 1948. július 2., rendes 1955. május 28., elnökségi 1961. április 14. – 1964. április 24.). Kutatási területei: magyar zenetörténet, egyetemes zenetörténet és zeneelmélet. Kiemelkedőek és irodalomtörténeti szempontból is fontosak zeneetnológiai és dallamtörténeti tanulmányai, a régi magyar zenére vonatkozó kutatásai.

    Életrajzi források:

    Akadémikus ajánlás:

    Székfoglaló:

    • Levelező tag: A felvilágosult Európa és végvidékei. Bevezető egy Mozartkönyvhöz. = Énekszó, 1950. 17.évf. 119-128.p. Felolv.: 1948. XII. 6.
      https://real.mtak.hu/198807/
    • Rendes tag: Liszt Ferenc estéje. Elhangzott: 1956. febr. 21. (Bp., 1956)

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Nekrológ:


    Pyber László

    Név:

    Pyber László

    Életrajzi adatok:

    (Budapest, 1960. május 8. –) matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 2013. május 6., rendes 2019. május 7.). Kutatási területe a csoportelmélet és a kombinatorika.

    Életrajzi források:

    • Növekedés csoportokban és klasszifikációmentes bizonyítások címmel 2023. szeptember 27-én tartott székfoglaló előadáson készült fotók Link: https://real-i.mtak.hu/11747/

    Arckép:

    Disszertáció:

    Akadémikus ajánlás:

    Bemutatkozás:

    https://real-j.mtak.hu/1929/9/MT201309.pdf#page=58

    Székfoglaló:

    • Levelező tag: Húsz év múlva
    • Rendes tag: Növekedés csoportokban és klasszifikációmentes bizonyítások

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Akadémiai adattár:


    Oláh Edit

    Név:

    Oláh Edit

    Életrajzi adatok:

    (Káld, 1947. április 17. –) genetikus, onkogenetikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 2007. május 7., rendes 2013. május 6.). Kutatási területe a daganatok genetikája (örökletes daganatok, daganatos betegséghajlam).

    Arckép:

    Disszertáció:

    Akadémikus ajánlás:

    Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Akadémiai adattár:


    Hültl Dezső

    Név:

    Hültl Dezső

    Életrajzi adatok:

    (Felsőbánya, 1870. április 6. – Budapest, 1945. július  11.) építész, egyetemi tanár,  a Magyar Tudományos Akadémia VI. Műszaki Tudományok Osztályának tagja (levelező 1931. május 15.). Budapesten számos épületet (irodaházakat, bérházakat stb.) tervezett. Kezdetben eklektikus stílust képviselt, melyet az 1930-as években a modem funkcionális szemlélettel igyekezett ötvözni. Főbb épületei: Bp., Mester u.-i felsőkereskedelmi isk. (1912); Bp.-i piarista rendház és gimn. (1915); Bp.-i Közlekedési Vállalat Rt. XIV. ker. garázsa (Mihailich Győzővel, 1930); Bp., Péterffy Sándor u.-i kórház (1934).

    Életrajzi források:

    Akadémikus ajánlás:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Nekrológ:


    Krausz Ferenc

    Név:

    Krausz Ferenc

    Életrajzi adatok:

    (Mór, 1962. május 17. –) Németországban élő és kutató Nobel-díjas magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (külső 2007). A 2023-as fizikai Nobel-díjat két francia kutatóval – Pierre Agostini, az amerikai Ohiói Állami Egyetem fizikaprofesszora és Anne L’Huillier, a svéd Lundi Egyetem kutatója – megosztva kapta „az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozására szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért”.

    Életrajzi források:

    Arckép:

    Akadémikus ajánlás:

    Akadémiai adattár:


    Harsányi János

    Név:

    Harsányi János

    Életrajzi adatok:

    John Charles Harsányi, John C. Harsanyi (Budapest, 1920. május 29. – Berkeley, Kalifornia, 2000. augusztus 9.) magyar származású Nobel-díjas amerikai közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (tiszteleti 1995. május 8.). 1994-ben a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúlyok elemzése terén végzett úttörő munkásságáért J. F. Nashsel és R. Seltennel megosztva közgazdasági Nobel-díjat kapott. Kutatási területe: a döntés- és játékelmélet. Módszert talált arra, hogyan lehet egyes inkomplett információjú játékokat a Természet mint döntéshozó beiktatásával imperfekt információjúakká átalakítani. Általánosította a kétszereplős, nem teljes információjú alkuszituációkra az alkujátékok Nash-féle megoldását.

    Életrajzi források:

    Nekrológ: