Kazinczy Ferenc

Név:

Kazinczy Ferenc

Életrajzi adatok:

Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának tagja (rendes 1830. november 17.). 1828-tól részt vett az MTA alapításának előkészítő munkálataiban. A 19. század elejétől az irodalmi élet vezéregyénisége. 1811-ben Tövisek és virágok c. epigramma gyűjteményével indította el a nyelvújítási mozgalmat. Fordítói programjával, stílusreformjával a magyar nyelv választékosabbá tételére, a klasszicista irodalmi elvek érvényre juttatására törekedett, ezt szolgálta kiterjedt fordítói tevékenysége is.

Életrajzi források:

Arckép:

  • Link az arcképhez: https://real-i.mtak.hu/1388/
  • Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Nekrológ:


    Flór Ferenc

    Név:

    Flór Ferenc

    Életrajzi adatok:

    (Váradolaszi, 1809. október 10. – Pest, 1871. július 7.) orvos, tiszti főorvos, kórházigazgató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1838. szeptember 7.). A magyar közegészségügy egyik megteremtője. A közegészségügy javítása érdekében szorgalmazta Pesten a vízvezetékhálózat kiépítését és új vágóhíd felállítását.

    Életrajzi források:

    Arckép:

    Akadémikus ajánlás:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Nekrológ:


    Szabolcsi Bence

    Név:

    Szabolcsi Bence

    Életrajzi adatok:

    (Budapest, 1899. augusztus 2. – Budapest, 1973. január 21.) zenetörténész, az MTA Bartók Archívuma (utóbb az MTA Zenetudományi Intézete) igazgatója (1961-1973), a Magyar Tudományos Akadémia I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának tagja (levelező 1948. július 2., rendes 1955. május 28., elnökségi 1961. április 14. – 1964. április 24.). Kutatási területei: magyar zenetörténet, egyetemes zenetörténet és zeneelmélet. Kiemelkedőek és irodalomtörténeti szempontból is fontosak zeneetnológiai és dallamtörténeti tanulmányai, a régi magyar zenére vonatkozó kutatásai.

    Életrajzi források:

    Akadémikus ajánlás:

    Székfoglaló:

    • Levelező tag: A felvilágosult Európa és végvidékei. Bevezető egy Mozartkönyvhöz. = Énekszó, 1950. 17.évf. 119-128.p. Felolv.: 1948. XII. 6.
      https://real.mtak.hu/198807/
    • Rendes tag: Liszt Ferenc estéje. Elhangzott: 1956. febr. 21. (Bp., 1956)

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Nekrológ:


    Pyber László

    Név:

    Pyber László

    Életrajzi adatok:

    (Budapest, 1960. május 8. –) matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 2013. május 6., rendes 2019. május 7.). Kutatási területe a csoportelmélet és a kombinatorika.

    Életrajzi források:

    • Növekedés csoportokban és klasszifikációmentes bizonyítások címmel 2023. szeptember 27-én tartott székfoglaló előadáson készült fotók Link: https://real-i.mtak.hu/11747/

    Arckép:

    Disszertáció:

    Akadémikus ajánlás:

    Bemutatkozás:

    https://real-j.mtak.hu/1929/9/MT201309.pdf#page=58

    Székfoglaló:

    • Levelező tag: Húsz év múlva
    • Rendes tag: Növekedés csoportokban és klasszifikációmentes bizonyítások

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Akadémiai adattár:


    Oláh Edit

    Név:

    Oláh Edit

    Életrajzi adatok:

    (Káld, 1947. április 17. –) genetikus, onkogenetikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 2007. május 7., rendes 2013. május 6.). Kutatási területe a daganatok genetikája (örökletes daganatok, daganatos betegséghajlam).

    Arckép:

    Disszertáció:

    Akadémikus ajánlás:

    Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Akadémiai adattár:


    Hültl Dezső

    Név:

    Hültl Dezső

    Életrajzi adatok:

    (Felsőbánya, 1870. április 6. – Budapest, 1945. július  11.) építész, egyetemi tanár,  a Magyar Tudományos Akadémia VI. Műszaki Tudományok Osztályának tagja (levelező 1931. május 15.). Budapesten számos épületet (irodaházakat, bérházakat stb.) tervezett. Kezdetben eklektikus stílust képviselt, melyet az 1930-as években a modem funkcionális szemlélettel igyekezett ötvözni. Főbb épületei: Bp., Mester u.-i felsőkereskedelmi isk. (1912); Bp.-i piarista rendház és gimn. (1915); Bp.-i Közlekedési Vállalat Rt. XIV. ker. garázsa (Mihailich Győzővel, 1930); Bp., Péterffy Sándor u.-i kórház (1934).

    Életrajzi források:

    Akadémikus ajánlás:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Nekrológ:


    Krausz Ferenc

    Név:

    Krausz Ferenc

    Életrajzi adatok:

    (Mór, 1962. május 17. –) Németországban élő és kutató Nobel-díjas magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (külső 2007). A 2023-as fizikai Nobel-díjat két francia kutatóval – Pierre Agostini, az amerikai Ohiói Állami Egyetem fizikaprofesszora és Anne L’Huillier, a svéd Lundi Egyetem kutatója – megosztva kapta „az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozására szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért”.

    Életrajzi források:

    Arckép:

    Akadémikus ajánlás:

    Akadémiai adattár:


    Harsányi János

    Név:

    Harsányi János

    Életrajzi adatok:

    John Charles Harsányi, John C. Harsanyi (Budapest, 1920. május 29. – Berkeley, Kalifornia, 2000. augusztus 9.) magyar származású Nobel-díjas amerikai közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (tiszteleti 1995. május 8.). 1994-ben a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúlyok elemzése terén végzett úttörő munkásságáért J. F. Nashsel és R. Seltennel megosztva közgazdasági Nobel-díjat kapott. Kutatási területe: a döntés- és játékelmélet. Módszert talált arra, hogyan lehet egyes inkomplett információjú játékokat a Természet mint döntéshozó beiktatásával imperfekt információjúakká átalakítani. Általánosította a kétszereplős, nem teljes információjú alkuszituációkra az alkujátékok Nash-féle megoldását.

    Életrajzi források:

    Nekrológ:


    Oláh György

    Név:

    Oláh György

    Életrajzi adatok:

    George Andrew Oláh (Budapest, 1927. május 22. – Beverly Hills, 2017. március 8.) magyar származású, amerikai Nobel-díjas kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (tiszteleti 1990. május 21.). A kémiai Nobel-díjat „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért” 1994-ben kapta. Az általa kidolgozott módszerekkel lehetségessé vált a karbokationok mint stabil, hosszú élettartamú részecskék előállítása, megfigyelése. A kénsavnál több milliárdszor erősebb ún. szupersavak és szuperelektrofilek kidolgozásával a kémia területén alapvető változásokat idézett elő. Egyik legjelentősebb felismerése, hogy a szén elektronhiányos részecskék formájában képes egyidejűleg megkötni öt, hat, sőt hét szomszédos atomot vagy atomcsoportot, „hiperszén” vegyületet alkotva. Ez a felismerés kiterjesztette a szén maximálisan négy vegyértékűséget leíró Kekule-féle elméletét, értelmezvén a magasabb koordinációjú szénvegyületeket is, s ezzel a hiperszén-kémia új területét alapozta meg. A karbokationok és elektronhiányos részecskék területén elért eredményei új szemléletmódot nyújtottak a szén-hidrogén és szén-szén kötések elektrofil aktiválása során tett alapvető felfedezéseihez és elméleti alapul szolgáltak új, korszerűbb szénhidrogén-kémiai eljárások kidolgozásához.

    Életrajzi források:

    Arckép:

    Akadémikus ajánlás:

    Székfoglaló:

    • Tiszteleti tag: Gondolatok a tudomány jelentőségéről. Elhangzott: 2001. máj. 24.

    Nekrológ:

    Akadémiai adattár:


    Polányi János Károly

    Név:

    Polányi János Károly

    Életrajzi adatok:

    John Charles Polanyi (Berlin, 1929. január 23. –) Nobel-díjas kémikus, Kanadában élő egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (tiszteleti 2001. május 7.). A kémiai Nobel-díjat 1986-ban kapta a kémiai reakciók dinamikájának kutatásáért Dudley R. Herschbachhal és Yan T. Leevel megosztva.

    Életrajzi források:

    Székfoglaló:

    Akadémiai adattár: