Waldapfel József

Név:

Waldapfel József

Életrajzi adatok:

Waldapfel József (Budapest, 1904. október 28. – Budapest, 1968. február 14.) irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának tagja (levelező 1948. július 2., rendes 1958. november 28.), az I. Osztály titkára (1949. november 29. – 1953. május 30.). Eleinte főként a reneszánsz és a felvilágosodás irodalmával, a lírával és drámával mint műfajjal foglalkozott. Jelentősek a Katona József munkásságára vonatkozó kutatásai. Az 1930-as években az összehasonlító módszerrel vizsgálta a régi magyar irodalmat (Pesti Gábor, Heltai Gáspár, Balassi Bálint) és annak horvát, lengyel és szerb kapcsolatait. Foglalkozott Makszim Gorkijjal és magyar kapcsolataival is.

Életrajzi források:

Akadémikus ajánlás:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Emlékkötet/bibliográfia:

Nekrológ:


Wartha Vince

Név:

Wartha Vince

Életrajzi adatok:

(Fiume, 1844. július 17. – Budapest, 1914. július 20.) kémikus, rektor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1873. május 21., rendes 1891. május 8.), másodelnöke (1908. november 23. – 1910. április 28.). A kémia több területén maradandót alkotott; érdemeket szerzett a borászati kémia népszerűsítésében és a filoxéra terjedésének kezdetén először mutatott rá, hogy a homokos talajok kiválóan alkalmasak szőlőtermelésre. Legjelentősebb felfedezése az agyagipar területén az évszázadokon át rejtve maradt gubbiói bíborlüszter titkának megfejtése, amelyet újra sikerült előállítania, s ezzel az eozinnak nevezett mázzal világhírűvé tette a pécsi Zsolnay-gyárat.

Életrajzi források:

Arckép:

  • Link az arcképhez: https://real-i.mtak.hu/905/
  • Link az arcképhez: https://real-i.mtak.hu/2407/
  • Link az arcképhez: https://real-i.mtak.hu/17650/
  • Akadémikus ajánlás:

    Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Nekrológ:


    Weiszfeiler Gyula

    Név:

    Weiszfeiler Gyula

    Életrajzi adatok:

    Weiszfeiler Gyula (Brassó, 1902. július 18. – Budapest, 1984. április 9.) mikrobiológus, immunológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1960. április 14., rendes 1982. május 7.). Fő kutatási területe a mikrobaktériumok, elsősorban a M. tuberculosis biológiájának és változékonyságának vizsgálata. Kitenyésztette a W 115 jelzésű, a BCG-nél is hatékonyabbnak bizonyult, gyengített virulenciájú törzset. Két új fakultatív patogén mikrobaktérium-fajt (M. simiae, M. asiaticum) fedezett fel. Kidolgozta a különböző mikrobaktérium-fajok antigén-szerkezetének gél-precipitációs módszerrel való vizsgálatát. Magyarországon főként a gyermekbénulás elleni Sabin-féle élő vakcina vizsgálatával foglalkozott.

    Tudományos osztály:
    MTA V. Orvosi Tudományok Osztálya

    Életrajzi források:

    Arckép:

    Akadémikus ajánlás:

    Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Művei az MTA KIK gyűjteményében:

    http://opac.mtak.hu/F/?func=find-aut-bib&find_request=WEISZFEILER^GYULA^1902^1984&find_code=AUT&find_base=mta01

    Nekrológ:


    Weltner Andor

    Név:

    Weltner Andor

    Életrajzi adatok:

    (Pápa, 1910. október 19. – Budapest, 1978. szeptember 21.) jogtudós, egyetemi tanár, dékán, a Magyar Tudományos Akadémia IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya tagja (levelező 1970. febr. 4.). Kutatási területe a munkajog, a munkaszociológia és a munkavédelem jogi vonatkozásai.

    Életrajzi források:

    Akadémikus ajánlás:

    Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Emlékkötet/bibliográfia:

    Nekrológ:


    Westsik Vilmos

    Név:

    Westsik Vilmos

    Életrajzi adatok:

    (Modor, 1883. március 3. – Nyíregyháza, 1976. január 29.) mezőgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1958. november 28.). A magyarországi homokterületek javításának és hasznosításának tudományos megalapozója. Homoktalaj-kísérletei nemzetközi figyelmet keltettek. Kidolgozta a homokterületek talajművelési, vetésforgó és szervesanyag-utánpótlási alapelveit.

    Tudományos osztály:
    MTA Agrártudományok Osztálya

    Életrajzi források:

    Arckép:

    Akadémikus ajánlás:

    Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Nekrológ:


    Wigner Jenő

    Név:

    Wigner Jenő

    Életrajzi adatok:

    (Budapest, Terézváros, 1902. november 17. – Princeton, New Jersey, 1995. január 1.) Nobel-díjas magyar–amerikai fizikus. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (tiszteleti 1988. május 9.). A Nobel-díjat 1963-ban „az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért” kapta. Kutatási területe: az atomhéj kvantummechanikája, invariancia, szimmetria, az atommagok, az elemi részek elmélete és a modern fizika más központi kérdései. A magfizikai héjmodell egyik megalkotója. Az elméleti részecskefizikában osztályozta a Poincaré-csoport irreducibilis ábrázolásait, nevéhez fűződik a tértükrözési invariancia lehetséges sérülésének jelzése, a barionszám-megmaradás törvényének megfogalmazása. A kvantummechanikai méréselmélet és a reaktorfizika terén számos alapvető eredmény tőle származik. Szilárd Leóval és Enrico Fermivel részt vett az első láncreakció előállításában és az első atomreaktor létrehozásában. Sokat tett az atomenergia békés és biztonságos felhasználásáért.

    Életrajzi források:

    Akadémikus ajánlás:

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Nekrológ:


    Wlassics Gyula

    Név:

    Wlassics Gyula

    Életrajzi adatok:

    (Zalaegerszeg, 1852. március 17. – Budapest, 1937. március 30.) jogtudós, a büntetőjog egyetemi tanára, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1886. május 6., rendes 1892. május 5., igazgató 1901. május 10., tiszteleti 1919. október 23.), másodelnöke (1898. május 6. – 1901. május 10.).

    Életrajzi források:

    • Balogh Jenő: Báró Wlassics Gyula (Budapesti Szemle. 1939. 252. kötet, 734-736. szám) Link: https://real.mtak.hu/179324/
    • Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diána (2003): A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest Link: https://real-eod.mtak.hu/7573/1/AMTATagjai1825-2002.pdf#page=1421
    • Hamza, Gábor (2021) Wlassics Gyula (1852–1937), a Magyar Tudományos Akadémia rendes és tiszteleti tagja. In: Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 381-385. ISBN 978 963 454 706 8 Link: https://real.mtak.hu/194772/

    Akadémikus ajánlás:

    Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Nekrológ:


    Wolfram Ervin

    Név:

    Wolfram Ervin

    Életrajzi adatok:

    (Budapest, 1923. november 27. – Budapest, 1985. április 17.) kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1982. május 7.). Fő kutatási területe a kolloidkémia, ezen belül az adhézió és a nedvesedés kérdései, különösen az ún. kisenergiájú felületeken. 1958-ban Buzágh Aladárral tapadóképesség-meghatározási módszert dolgozott ki. Világviszonylatban is az elsők között foglalkozott az ún. folyadékhidakkal, melyek kutatásában nemzetközi hírnevet szerzett.

    Tudományos osztály:
    MTA VII. Kémiai Tudományok Osztálya

    Életrajzi források:

    Disszertáció:

    Akadémikus ajánlás:

    Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Nekrológ: