Szerző: Csapó Mónika

Beküldve:

Lamm Vanda

Név:

Lamm Vanda

Életrajzi adatok:

(Budapest, 1945. március 26. –) jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 2007, rendes 2013), alelnöke (2020. július 7. – ). Kutatási területe a nemzetközi közjog, a nukleáris jog, az emberi jogok és a nemzetközi bíráskodás.

Arckép:

  • Link az arcképhez: https://real-i.mtak.hu/14063/

    • Disszertáció:

    Akadémikus ajánlás:

    Bemutatkozás:

    http://real-j.mtak.hu/1919/11/2007-11.pdf#Page=1494

    Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Akadémiai adattár:


    Beküldve:

    Lénárd Fülöp

    Név:

    Lénárd Fülöp

    Életrajzi adatok:

    Philipp Eduard Anton Lenard (Pozsony, 1862. június 7. – Messelhausen, 1947. május 20.) fizikus, az első magyar származású Nobel-díjas (1905) tudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1897. május 6., tiszteleti 1907. május 3., tagsága törölve 1945. július 13.). Legjelentősebb eredményeit a katódsugarak és a fényelektromos jelenség kutatásában érte el. H. Hertz kísérleteihez csatlakozva 1892-ben felfedezte, hogy a katódsugarakat képező elektronok a szilárd anyagokon is képesek áthatolni. Az 1893-ban általa szerkesztett katódsugárcső jelentős lökést adott a sugárzásokkal kapcsolatos kutatásoknak. Főként a katódsugarak abszorpcióját és ionizáló hatását vizsgálta. Az elektronok anyagon való áthaladásának magyarázatára megalkotta az ún. dynamida-elméletet, mely szerint az atom belsejének csak egy kis része (ezt nevezte dynamidának) átjárhatatlan. Foglalkozott a fényelektromos hatás vizsgálatával is. 1899-ben megállapította, hogy az elektromos töltéshordozók tulajdonképpen elektronok; 1902-ben felismerte, hogy a fény hatására az anyagból kilépő elektronok energiája a fény rezgésszámától függ, de erősségétől nem. A fizikai Nobel-díjat 1905-ben „a katódsugárzással kapcsolatos munkásságáért” kapta.

    Életrajzi források:

    Arckép:

  • Link az arcképhez: https://real-i.mtak.hu/14461/
  • Link az arcképhez: https://real-i.mtak.hu/14462/
  • Link az arcképhez: https://real-i.mtak.hu/14463/

    • Akadémikus ajánlás:

    Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:


    Beküldve:

    Lenhossék Mihály

    Név:

    Lenhossék Mihály

    Életrajzi adatok:

    (Pest, 1863. augusztus 28. – Budapest, Józsefváros, 1937. január 26.) anatómus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1897. május 6., rendes 1903. május 8., igazgató 1933. május 19., tiszteleti 1934. május 11.), másodelnöke (1934. május 11. – 1937. január 26.). Főként az idegrendszer vizsgálatával foglalkozott. Felismerte, hogy az idegrendszer kutatásában a Golgi-féle krómezüstözési módszerrel lehet az idegsejtek szerkezetét a legmegbízhatóbb módon tanulmányozni. Nemzetközi viszonylatban is a neurontan egyik megalapítójának tekintik. Másik fő kutatási területén, a csillók vizsgálatában is maradandót alkotott. Felismerte, hogy a csillók ún. bazális testsejtjei tulajdonképpen a sejtközpont származékai. Az 1910-es években jelentős eredményeket ért el a feji paraszimpatikus ganglionok tanulmányozásában. Antropológiai kutatásokkal is foglalkozott.

    Életrajzi források:

    Arckép:

  • Link az arcképhez: https://real-i.mtak.hu/2336/

    • Akadémikus ajánlás:

    Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Nekrológ:


    Beküldve:

    Ligeti Lajos

    Név:

    Ligeti Lajos

    Életrajzi adatok:

    (Balassagyarmat, 1902. október 28. – Budapest, 1987. május 24.) orientalista, nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának tagja (levelező 1936. május 14., rendes 1947. június 6., igazgató tag 1946. július 24. – 1949. október 31., elnökségi tag 1970. február 5. – 1973. május 11.), az MTA alelnöke (1949. november 29. – 1970. február 5.). Fő kutatási területe az altáji nyelvek és az e nyelveket beszélő népek története, szellemi és anyagi műveltsége, de foglalkozott sinológiával és tibeti filológiával is. A belső-ázsiai népek története és kultúrája, a mongol, a török és mandzsu-tunguz filológia területén végzett kutatásaival nemzetközi elismerést szerzett.

    Életrajzi források:

    Arckép:

    Akadémikus ajánlás:

    Székfoglaló:

    • Levelező tag: Török jövevényszavaink rétegei. Elhangzott: 1937. nov. 29.;
    • Rendes tag: A XIII. századi kínai nyelv történetének főbb kérdései. Elhangzott: 1947. dec. 1.

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Nekrológ: