Szerző: bilicsie

Beküldve:

Schréter Zoltán

Név:

Schréter Zoltán

Életrajzi adatok:

(Dombóvár, 1882. október 21. – Budapest, 1970. január 14.)

magyar geológus, hidrológus, paleontológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

A József Műegyetem Ásvány–Földtani Tanszék tanársegéde (1907–1909), a M. Földtani Int. geológusa (1909–1927), főgeológusa (1927–1942). A M. Földrajzi Társaság Déchy-ösztöndíjával a D-i Kárpátokban és a Pareng-hegységben eljegesedési kutatásokat végzett, majd Lóczy Lajos dalmáciai expedíciójában hidrológiai tanulmányokat folytatott (1906). – Földrengéstani, geomorfológiai, műsz. földtani, nyersanyag-kutatási és hidrológiai kutatásokkal fogl. Vezető szerepet játszott az ország számos területének (pl.: Krassó-Szörényi-hegység, borsodi, hevesi és nógrádi szénmedence, Budai-hegység hévizei, ill. a Bakony, Bükk, Cserhát, Zempléni-hegység stb.) geológiai térképezésének munkálataiban. – A M. Hidrológiai Társaság, a Magyarhoni Földtani Társulat t. tagja (1948-tól). – Szabó József-emlékérem (1966).

MTA X. Földtudományok Osztálya

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára


Beküldve:

Schulek Elemér

Név:

Schulek Elemér

Életrajzi adatok:

(Késmárk, 1893. szeptember 3. – Budapest, 1964. október 14.)

magyar vegyész, gyógyszerész, egyetemi tanár, az MTA tagja, Kossuth-díjas (1949 és 1951).

A klasszikus kémiai analízis neves művelője volt. Jelentősek gyógyszer-analitikai, továbbá halogénvegyületeket alkalmazó metodikái. A titrimetriába új indikátorokat vezetett be.

1941-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1945-ben rendes tagjává választották.

MTA VII. Kémiai Tudományok Osztálya

Életrajzi források:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Nekrológ:


Beküldve:

Schütz Antal

Név:

Schütz Antal

Életrajzi adatok:

(Kistószeg, németül Mastort, Torontál megye, 1880. október 26. – Budapest, 1953. április 20.)

római katolikus pap, piarista szerzetes, a 20. század egyik legjelesebb magyar teológusa.

szegedi Piarista Gimn. (1905–1906), a bp.-i Piarista Gimn. r. tanára (1906), a Kalazantinumban a teológia és a filozófia r. tanára (1906–1944, 1947). A bp.-i tudományegyetemen, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetemen a dogmatikai ny. r., a természetbölcselet és a pszichológia ún. jogosított tanára (1917–1946); közben a Hittud. Kar dékánja (1923–1924, 1932–1933) és az egyetem rektora (1940–1941). A II. vh. végén Mosonmagyaróvárott (1944–1945), Umhausenben (1945), majd Grazban tartózkodott (1945–1946). – A 20. sz. egyik legjelentősebb m. teológusaként a katolikus teológia vmennyi ágában (pl.: dogmatika, krisztológia stb.) alapvető fontosságú tevékenységet fejtett ki. Pszichológiával, metafizikával, logikával, ill. Aquinói Szt. Tamás munkásságával is fogl. – A Szt. István Akad. tagja (r.: 1916). A Felsőoktatásügyi Egyesület alelnöke, a Katolikus Középisk. Tanáregyesület t. tagja. A M. Psychologiai Társaság elnöke. Az Aquinói Szt. Tamás Társaság elnöke. – Corvin-koszorú (1930), Corvin-lánc (1942).

MTA Levelező tag 1925;MTA Rendes tag 1938.

MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:


Beküldve:

Sedlmayr Kurt

Név:

Sedlmayr Kurt

Életrajzi adatok:

(Szarvkő, 1900. augusztus 31. – Bécs, 1965. május 1.)

Kossuth-díjas növénynemesítő, növénybiológus, az MTA tagja.

A nagycenki és büki cukorgyár általa megszervezett meggyespusztai növénynemesítő üzemének vezetője (1926–1930), a csornai premontrei rend lédeci (Sopronhorpács) birtokának bérlőjeként gazdálkodott (1930-tól), a II. vh. után az uo. államosított és Sopronhorpácsi Kísérleti Gazdaság, ill. 1954-től Kut. Int. néven megszervezett int.vezetője (1950–1956). A forr. és szabadságharc leverése után Ausztriában, a Bécs melletti Esslingenben telepedett le, ahol a dániai Maribo nemesítő cég vezetőjeként tevékenykedett (1956–1965). – Cukorrépa-nemesítéssel fogl., az általa nemesített Beta C-242 és Beta Y-19 fajták már 1936-ban áll. elismerést kaptak, s ezeknek a fajtáknak a magjai fokozatosan kiszorították a külföldi fajtákat a mo.-i cukorrépa-termesztésből. Jelentős eredményeket ért el a bükkönyfélék, az őszi árpa, az olajlen, ill. az 1950-es évektől cikória, a rostlen és a tarlórépa nemesítése terén is. – A berlini Német Mg.-i Akad. t. tagja. – M. Népközt. Érdemrend (1952), Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1954). – Kossuth-díj (1950, 1954).

MTA Levelező tag 1951;MTA Rendes tag 1953.

MTA IV. Agrártudományok Osztálya

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Nekrológ:


Beküldve:

Seidner Mihály

Név:

Seidner Mihály

Életrajzi adatok:

(Rimóc, 1875. február 1. – Budapest, 1968. július 12.) Kossuth-díjas (1959) magyar villamosmérnök, gépészmérnök, energetikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l: 1960). A műszaki tudományok doktora (1953).

Losoncon (ma: Lucenec, Szlovákia) érettségizett, az ottani magyar állami főgimnáziumban. Szorgalmas megoldója volt az akkor induló Középiskolai Mathematikai Lapoknak és 1894-ben megnyerte a Mathematikai és Physikai Társulat első Tanulóversenyét, elnyerve ezzel a Báró Eötvös I. díjat. A budapesti, majd a charlottenbutgi műegyetemre járt, itt doktorált. Kezdetben Németországban, majd 1903-tól Magyarországon, a Ganz Villamossági Rt. kísérleti laboratóriumában, később pedig az erőműtervezési osztályon dolgozott. 1920 után Csehszlovákiában több kárpátaljai erőművet tervezett és vezetett. Hazai munkásságából kiemelkedik a villamosgépek folyadékhűtésére vonatkozó találmánya, ennek főleg a kétpólusú turbógenerátorok forgórészeinél való alkalmazása. Az erőművek nagy villamos gépeinek tervezéséért kapott 1959-ben Kossuth-díjat, s lett 1960-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

MTA VI. Műszaki Tudományok Osztálya

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Emlékkötet/bibliográfia:


Beküldve:

Selényi Pál

Név:

Selényi Pál

Életrajzi adatok:

(Dunaadony, 1884. november 17. – Budapest, 1954. március 21.)

1899-ig Schlesinger Pál,  a magyar kísérleti fizika egyik legnagyobb, legsokoldalúbb kutatója. Számos területen ért el kiemelkedő eredményeket. Találmányai, szabadalmai nemzetközi jelentőségűek. A fénymérés és a képátvitel tudósa.

MTA XI. Fizikai Tudományok Osztálya

Arckép:

Székfoglaló:

  • Levelező tag: Az elektromos "szélkerék" elméletéről

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Emlékkötet/bibliográfia:


Beküldve:

Sík Sándor

Név:

Sík Sándor

Életrajzi adatok:

(Budapest, 1889. január 20. – Budapest, 1963. szeptember 28.)

piarista tanár, tartományfőnök, költő, író, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, cserkészvezető, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946–49), Kossuth-díjas (1948), a 20. század jelentős magyar lírikusa. Kutatási területe a barokk korszak irodalma, az újabb irodalom, az esztétika és a verstan volt.

MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Életrajzi források:

Arckép:

  • Link az arcképhez: https://real-i.mtak.hu/9822/

    • Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:


    Beküldve:

    Simonovits István

    Név:

    Simonovits István

    Életrajzi adatok:

    (Bácskeresztúr, 1907. december 24. – Budapest, 1985. május 12.)

    állami díjas (1970) orvos, hematológus, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1959), az orvostudományok doktora (1976), akadémikus (1985), az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet egykori főigazgatója.

    MTA V. Orvosi Tudományok Osztálya

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:


    Beküldve:

    Ratkovszky Ferenc

    Név:

    Ratkovszky Ferenc

    Életrajzi adatok:

    (Sopron, 1900. május 18. – Budapest, 1965. március 9.)

    Kossuth-díjas gépészmérnök.

    A 20. század első évtizedeiben lezárult a nagy elektrotechnikai felfedezések korszaka. A fejlesztés elsősorban a teljesítmények, illetve a feszültségszintek növelésére, valamint a berendezések tökéletesítésére irányult. Bláthy Ottó Titusz környezetében ekkorra felnőtt egy új mérnökgeneráció. Közülük Ratkovszky Ferenc a transzformátorszerkesztés, és feszültségszabályozás, valamint a nagyvasúti villamos vontatás területén végzett kiemelkedő munkát, később az országos villamosenergia-rendszer kiépítésében alkotott maradandót.

    1951 MTA levelező tagja
    1953 Kossuth-díj
    1954 MTA rendes tagja

    MTA VI. Műszaki Tudományok Osztálya

    Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Nekrológ:


    Beküldve:

    Rázsó Imre

    Név:

    Rázsó Imre

    Életrajzi adatok:

    (Kassa, 1904. október 14. – Budapest, 1964. október 31.)

    magyar gépészmérnök, műszaki egyetemi tanár. 1949-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Rázsó Imre növénynemesítő fia.

    MTA VI. Műszaki Tudományok Osztálya

    Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Nekrológ: