Kategória: adatlap

Beküldve:

Angyalffy Mátyás

Név:

Angyalffy Mátyás

Életrajzi adatok:

(Naszály, 1776. február 5. – Pozsony, 1839. március 17.)

Angyalffy Mátyás András agronómus, mezőgazdasági szakíró, a keszthelyi Georgikon tanára.

A Magyar Tudós Társaság, miután akkor már több gazdasági társaság oklevelével tüntette ki, 1832. március 9-én levelező tagjai sorába választotta. Ennek ellenére nagy szegénységben halt meg.

MTA IV. Agrártudományok Osztálya

Életrajzi források:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Nekrológ:


Beküldve:

Antal Géza

Név:

Antal Géza

Életrajzi adatok:

(Nagyenyed, 1846. szeptember 11. – Budapest, 1889. december 20.) sebész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1889. május 3.)

Orvosi tanulmányait a bécsi egyetemen kezdte, majd a pesti egyetemen folytatta. 1870-ben orvosdoktori, 1871-ben sebészdoktori és szülészmesteri oklevelet szerzett. 1873-tól tanársegéd a budapesti sebészeti klinikán. 1876-ban magántanár a férfi és női ivarszervek sebészi bántalmai tárgyból. 1883-ban c. rk. tanár. 1884-től rendelőorvos, majd 1888-tól főorvos a Rókus Kórházban. A hazai urológia úttörője. 1889-ben Hőgyes Endrével együtt az Orvosi Hetilap szerkesztője.

Tudományos osztály:

MTA Matematikai és Természettudományok Osztálya

Életrajzi források:

Akadémikus ajánlás:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Művei az MTA KIK gyűjteményében:

http://opac.mtak.hu/F/8BP84FI3V7794C9QA7DJ8JX3EBRSSPXLGG9DHT5RD6Q6IL1B38-11398?func=short-refine-exec&set_number=407022&request_op=AND&find_code=WAU&request=Antal+G%C3%A9za+%281846-%29&x=24&y=7&filter_code_1=WLN&filter_request_1=&filter_code_2=WYR&filter_request_2=&filter_code_3=WYR&filter_request_3=&filter_code_4=WFM&filter_request_4=&filter_code_5=WCL&filter_request_5=

Nekrológ:


Beküldve:

Antal Mihály

Név:

Antal Mihály

Életrajzi adatok:

(Jászladány, 1793. – Pest, 1850. június 20.) könyvtáros, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1833. november 15.)

Pesten, több jómódú családnál házitanító (1820-as évek), majd végleg Pesten telepedett le (1830-tól), s csak a tudományoknak élt. A Nemzeti Casino könyvtárosa (1834–1850). Bekapcsolódott a megalakult Magyar Tudós Társaság első munkálataiba, elsősorban az MTA kéziszótára anyagának gyűjtésébe és szerkesztésébe (1832–1837). Több írásában szorgalmazta a magyar nyelv kötelező oktatását. Néhány szépirodalmi műve is megjelent. Nagy munkája, a Ritka, új és tájszavak gyűjteménye kéziratban maradt.

Tudományos osztály:

MTA Nyelvtudományi Osztály

Életrajzi források:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Művei az MTA KIK gyűjteményében:

http://opac.mtak.hu/F/KFIFQFJ6X6TKANDY4G9M2PA3Q7X7ID6E9DPF5XNHHERMXEYD8F-21738?func=short-refine-exec&set_number=407103&request_op=AND&find_code=WAU&request=Antal+Mih%C3%A1ly+%281793-%29&x=28&y=13&filter_code_1=WLN&filter_request_1=&filter_code_2=WYR&filter_request_2=&filter_code_3=WYR&filter_request_3=&filter_code_4=WFM&filter_request_4=&filter_code_5=WCL&filter_request_5=

Emlékkötet/bibliográfia:


  • Link:

Nekrológ:


Beküldve:

Antoni Ferenc

Név:

Antoni Ferenc

Életrajzi adatok:

Antoni Ferenc (Budapest, 1928. február 23. – Budapest, 1991. október 8.) biokémikus, biológus. 1953-ban orvosi oklevelet szerzett a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. 1960-61-ben a British Council ösztöndíjasa Glasgow-ban, 1962-63-ban a Deutsche Forschungsgemeinschaft ösztöndíjasa Kölnben. A biológiai tudományok kandidátusa (1961), doktora (1970). A Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1976. május 7., rendes 1985. május 8.).

Tudományos osztály:
MTA V. Orvosi Tudományok Osztálya

Életrajzi források:

Arckép:

Akadémikus ajánlás:

Bemutatkozás:

https://real-j.mtak.hu/132/1/MATUD_1977.pdf#page=108

Székfoglaló:

  • Levelező tag: Az immunrendszer biokémiája
  • Rendes tag: Az antigén tulajdonság

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Művei az MTA KIK gyűjteményében:

http://opac.mtak.hu/F/?func=find-aut-bib&find_request=ANTONI^FERENC^1928^1991&find_code=AUT&find_base=mta01

Emlékkötet/bibliográfia:

Nekrológ:


Beküldve:

Antus Sándor

Név:

Antus Sándor

Életrajzi adatok:

(Szeged, 1944. február 28. – 2021. december 1.) Széchenyi-díjas vegyészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a szerves kémia, ezen belül a természetes eredetű vegyületek kémiája, valamint a kiroptikai spektroszkópia. Munkássága jelentős a tallium(III)-sók természetes eredetű flavonoidok szintézisénél való alkalmazása, illetve természetes eredetű oxigén- és nitrogén-heterociklusok kimutatása, izolálása, szintézise és szerkezetvizsgálata terén.

Disszertáció:

Akadémikus ajánlás:

Bemutatkozás:

http://real-j.mtak.hu/1917/1/2005-01.pdf#page=116

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Művei az MTA KIK gyűjteményében:

http://opac.mtak.hu/F/?func=find-aut-bib&find_request=ANTUS^SANDOR^1944&find_code=AUT&find_base=mta01

Nekrológ:

Akadémiai adattár:


Beküldve:

Apáthy István

Név:

Apáthy István

Életrajzi adatok:

(Hidjapuszta, Tolna vármegye, 1829. augusztus 19. – Budapest, 1889. december 4.) jogtudós, rektor, országgyűlési képviselő, a  Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1873. május 21., rendes 1884. jún. 5.).

Életrajzi források:

  • Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diána (2003): A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest Link: https://real-eod.mtak.hu/7573/1/AMTATagjai1825-2002.pdf#page=53
  • Matlekovics, Sándor (1891) Emlékbeszéd Apáthy István rendes tagról. A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek, 6 (12). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. Link: https://real-eod.mtak.hu/18576/

Akadémikus ajánlás:

Székfoglaló:

  • Levelező tag: A kényszer-egyesség a csődeljárásban. Elhangzott: 1875. jan. 4. (Értekezések a Társadalmi Tud. köréből. 3. köt. 1.; kivonatban: Akad. Ért., 1875)
    https://real-eod.mtak.hu/2464/
  • Rendes tag: A szerzői jogról szóló törvény (1884. XVI. t.cz.) méltatása jogi és gazdasági szempontból. Elhangzott: 1885. nov. 9. (Értekezések a Társadalmi Tud. köréből. 8. köt. 3.)
    https://real-eod.mtak.hu/2519/

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Nekrológ:


Beküldve:

Apáthy István

Név:

Apáthy István

Életrajzi adatok:

(Pest, 1863. január 4. – Szeged, 1922. szeptember 27. )  zoológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1898. május 6.)

A bp.-i tudományegyetem magántanára (1888–1890), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az állattan és az összehasonlító bonctan ny. rk. tanára (1890–1891), ny. r. tanára (1891–1918) és az általa alapított Állattani Intézet ig.-ja (1907– 1918); közben a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja (1894–1895, 1900–1902, 1911–1912), az egyetem rektora (1903–1904). Az összeomlás után a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen az állattan ny. r. tanára (1919–1922) és a szegedi Állattani Intézet alapító ig.-ja (1921–1922). Áttelepült Mo.-ra (1920). Kolozsvárott előbb a br. Bánffy Dezső-féle Újpárt (1904–1913), majd a Függetlenségi Párt tagja, nemzetiségi szakértője (1913– 1919). A kolozsvári Nemzeti Tanács elnöke (1918. okt. 31.–dec.), Kelet-Mo. főkormánybiztosa (1918. dec. 7.–1919. jan.), gr. Károlyi Mihály felajánlotta neki a kultusztárcát, de nem fogadta el (1918. dec. 23.), a megszállás alá került Kolozsvárott a román hatóságok elfogták (1919. jan. 15.), mint „lázadót és felségsértőt” előbb halálra, majd 5 év börtönre ítélték (1919. júl.; az ítéletet a bukaresti katonai főtörvényszék megsemmisítette: 1920. aug.). Az Unio szabadkőműves páholy tagja (1900–1922), a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy helyettes-nagymestere (1919– 1922). Kutatóként elsősorban összehasonlító idegszövettannal fogl., megalkotta az idegsejtek ingerület-vezető képességének elméletét (Apáthy-féle kontinuitás), amely nagy mértékben elősegítette a mai idegszövettani ismereteink fejlődését. Számos, később róla elnevezett mikrotechnikai eljárás kidolgozója (pl. Apáthy-féle rögzítés, Apáthy-féle festés, -aranyozás és -kettősbeágyazás). Mint zoológus megkísérelte a férgek rendszertanba sorolását. Az Állattani Tanszék vezetőjeként Kolozsvárott Európa legkorszerűbben felszerelt Biológiai Intézetét hozta létre (1909), nevéhez fűződik a kolozsvári tudományegyetem Szegedre költöztetése (1918). Szegeden, a város által adományozott díszsírhelyen temették el.

Tudományos osztály:

MTA Matematikai és Természettudományok Osztálya

Életrajzi források:

Akadémikus ajánlás:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Emlékkötet/bibliográfia:

Nekrológ:


Beküldve:

Arany János

Név:

Arany János

Életrajzi adatok:

(Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) költő, műfordító, lapszerkesztő. 1848-tól a Kisfaludy Társaság rendes tagja, 1860-65-ben igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1858. december 15., rendes 1858. december 15., tiszteleti 1879. május 22.), titoknoka (1865. január 26. – 1879. május 22.), főtitkára (1879. május 22 – 1882. október 22.).

Életrajzi források:

Arckép:

  • Link az arcképhez: http://real-i.mtak.hu/1347/
  • Link az arcképhez: http://real-i.mtak.hu/1348/
  • Link az arcképhez: http://real-i.mtak.hu/958/
  • Link az arcképhez: http://real-i.mtak.hu/258/
  • Link az arcképhez: http://real-i.mtak.hu/11203/

    • Akadémikus ajánlás:

    Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Művei az MTA KIK gyűjteményében:

    http://opac.mtak.hu/F/?func=find-aut-bib&find_request=ARANY^JANOS^1817^1882&find_code=AUT&find_base=mta01

    Nekrológ:


    Beküldve:

    Arany László

    Név:

    Arany László

    Életrajzi adatok:

    (Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.) költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1872. május 24.)

    1865-ben a pesti egy.-en jogtud. doktori oklevelet szerzett; Bp.-en ügyvédi vizsgát tett. 1867-től a Kisfaludy Társ. tagja. – 1866-tól a M. Földhitelint. igazgatósági jegyzője, 1870-től titkára, 1880-tól
    ig. 1872-ben hivatalos tanulmányúton Nagy-Britanniában és Olaszo.-
    ban tanulmányozta a gazdasági életet. 1887-92-ben szabadelvű párti
    programmal a nagyszalontai választóker. országgyűlési képviselője.
    – 1862-ben Eredeti népmesék c. gyűjteményével jelent meg az Írod. életben. Fő művével, a névtelenül benyújtott A délibábok hőse c. verses regényével 1872-ben megnyerte a Kisfaludy Társ. pályázatát. A mű ironikus-kesernyés képet rajzol a kiegyezés utáni m. társadalomról. Sokat foglalkozott népköltészettel, főként népmesék gyűjtésével és tanulmányozásával. 1864-71-ben leford. Shakespeare A két veronai ifjú (1865), Tévedések játéka (1866), Sok hűhó semmiért (1871) és Molière A tudós nők (1869) c. színműveit, valamint Lermontov és Puskin egyes műveit. Kiad. Arany János hátrahagyott iratait és levelezését (I-IV. Bp., 1887-89), Gyulai Pállal szerk. a Magyar népköltési gyűjteményt (I-III. Pest, 1872-83).

    MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

    Életrajzi források:

    Arckép:

    Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Művei az MTA KIK gyűjteményében:

    http://opac.mtak.hu/F/M4N4VPQMUUBFX74449XAACNPIXNVDDJQEQBQ5577QHGTMVIQ8I-51339?func=short-refine-exec&set_number=407403&request_op=AND&find_code=WAU&request=Arany+L%C3%A1szl%C3%B3+%281844-%29&x=34&y=9&filter_code_1=WLN&filter_request_1=&filter_code_2=WYR&filter_request_2=&filter_code_3=WYR&filter_request_3=&filter_code_4=WFM&filter_request_4=&filter_code_5=WCL&filter_request_5=


    Beküldve:

    Arányi Lajos

    Név:

    Arányi Lajos

    Életrajzi adatok:

    Hunyadvári Arányi Lajos György, eredeti nevének változatai: Lostainer, Lóstájner, Losteiner, számos forrásban Arányi Lajos; (Komárom, 1812. május 29. – Nagymaros, 1887. július 28.) orvos, patológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1858. december 15.). Magyarországon elsőként oktatta a kórbonctant és honosította meg a kórbonctani kutatásokat. Elsősorban a fulladás, a narkózis, az ödéma és a szívműködés kérdéseivel foglalkozott. Az első magyar kórbonctani tankönyv írója. Több magyar kórbonctani műszót alkotott. Magyarországon elsőként ismertette az elsősegélynyújtás kérdéseit írásban és képekben.

    Tudományos osztály
    MTA V. Orvosi Tudományok Osztálya

    Életrajzi források:

    Arckép:

    Akadémikus ajánlás:

    Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Nekrológ: