Csizmadia Ernő

Név:

Csizmadia Ernő

Életrajzi adatok:

(Beje, 1924. február 10. – Budapest, 1984. november 14.) agrárközgazdász, egyetemi tanár, rektor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1973. május 11., rendes 1979. május 11.), az Agrártudományok Osztálya elnökhelyettese (1976. májustól). Fő kutatási területei a szövetkezetelmélet és az agrár-ipari fejlődés törvényszerűségei.

Tudományos osztály
MTA IV. Agrártudományok Osztálya

Életrajzi források:

Akadémikus ajánlás:

Bemutatkozás:

https://real-j.mtak.hu/128/1/MATUD_1974.pdf#page=320

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Nekrológ:


Csonka Pál

Név:

Csonka Pál

Életrajzi adatok:

(Budapest, 1896. július 8. – Budapest, 1987. november 26.) építészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1967-ben az MTA levelező tagjának jelölték, de megválasztása közvetlen politikai beavatkozás miatt meghiúsult, az 1990. december 4-i közgyűlés rehabilitálta, és kimondta, Csonka Pált úgy tekinti, mint akit az 1967. május 3-i közgyűlés az MTA levelező tagjává megválasztott). Kutatási területe: a műszaki mechanikai létesítmények elmélete és vizsgálata, szilárdságtan, építésmechanika, rugalmasság- és képlékenységtan. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a membrán és hajlított héjak elmozdulásainak, a rúdszerkezetek és szerkezetek állékonyságának vizsgálata terén. Elsőként tett kísérletet a vasbeton keretszerkezetek törőterhének meghatározására, és új héjszerkezetek dolgozott ki. Tervei alapján épült több gyárépület, műhelycsarnok, a két ferihegyi ikerhangár, Taksonyban egy ellipszis alakú templomkupola.

Tudományos osztály
MTA VI. Műszaki Tudományok Osztálya

Életrajzi források:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:


Csontosi János

Név:

Csontosi János

Életrajzi adatok:

(Eperjes, 1846. október 26. – Budapest, 1918. október 25.) könyvtáros, corvinakutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1883. május 17.). A Corvin-kódex feltárásában és kutatásában jelentős érdemeket szerzett. Visszaszerzett 3 Corvinát, 52 darabot felfedezett. Ugyancsak felfedezte Mátyás király és Beatrix királyné 55 egykorú arcképét, valamint az Enyingi Thewrewk Imre-féle Magyar Köszöntőt (1485), az ún. Birk-kódexet (1474), az ún. Lobkowitz-kódexet (15. sz. vége) és a Jordánszky-kódex győri töredéket (1516).

Tudományos osztály
MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Életrajzi források:

Arckép:

Akadémikus ajánlás:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Nekrológ:


Csorba József

Név:

Csorba József

Életrajzi adatok:

(Nagyszőlős, 1789. január 11. – Pest, 1858. november 23.) orvos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1832. március 9.). 1817-től Somogy vm. főorvosa, 1851-ben állásáról lemondott és Pesten tudományos munkásságának élt. 1846-ban Kaposvárott vármegyei kórházat alapított. Elsőként foglalkozott Somogy néprajzával; orvosi ismeretterjesztő munkássága jelentős.

Tudományos osztály
MTA V. Orvosi Tudományok Osztálya

Életrajzi források:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Nekrológ:


Cziráky János

Név:

Cziráky János

Életrajzi adatok:

(Buda, 1818. december 29. – Lovasberény, 1884. február 9.) jogász, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagja (1853. március 16. ).

Életrajzi források:

Arckép:

  • Link az arcképhez: http://real-i.mtak.hu/327/
  • Nekrológ:


    Czuczor Gergely

    Név:

    Czuczor Gergely

    Életrajzi adatok:

    (Andód, 1800. december 17. – Pest, Belváros, 1866. szeptember 9.) költő, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának tagja (levelező 1831. november 17., rendes 1836. szeptember 10.). Országosan az Augsburgi ütközet (1824) c. eposzával vált ismertté. Eposzok (Aradi gyűlés, Pest, 1828; Botond, Aurora, 1833) mellett balladákat (Hunyadi, Kont, Szondi) és dalokat írt, melyek közül több igen népszerűvé vált (Szántó legény dala, Fúj, süvít a Mátra szele). A fogságban írta költészetének remekét, A rab c. verset. A magyar romantikus nemzeti eposz egyik megteremtője.

    Életrajzi források:

    Arckép:

    Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Nekrológ: