Szerző: bilicsie

Beküldve:

Alföldi András

Név:

Alföldi András

Életrajzi adatok:

(Pomáz, 1895. augusztus 27. – Princeton, New Jersey, 1981. február 12.)

Alföldi András régészprofesszor, ókortörténész. Behatóan foglalkozott epigráfiával és numizmatikával is. Legfőképpen a császárkori Pannóniára specializálódott, de érintette a hunok és az avarok hagyatékát is.

Tagsága külföldre távozása miatt megszűnt: 1949. nov. 29.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.

 

MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Székfoglaló:

  • Levelező tag: Az avarok nemzetisége
  • Rendes tag: Az utolsó nagy pannon császár

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:


Beküldve:

Ambrus Zoltán

Név:

Ambrus Zoltán

Életrajzi adatok:

(Debrecen, 1861. február 22. – Budapest, 1932. február 28.)

magyar író, kritikus, műfordító, színigazgató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Írói álneve: Idem.

MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Nekrológ:


Beküldve:

Andrássy Gyula

Név:

Andrássy Gyula

Életrajzi adatok:

(Tőketerebes, 1860. június 30. – Budapest, Józsefváros, 1929. június 11.)

Ifjabb gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Gyula Gábor Manó Ádám magyar politikus, belügyminiszter, jogi szakíró, pártvezető, az utolsó osztrák-magyar külügyminiszter, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat elnöke, id. Andrássy Gyula miniszterelnök fia, az Andrássy család sarja. Államtudománnyal és történelemmel is foglalkozott.

MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Nekrológ:


Beküldve:

Angyal Dávid

Név:

Angyal Dávid

Életrajzi adatok:

(Kunszentmárton, 1857. november 30. – Budapest, 1943. december 18.)

Angyal Dávid, születési és 1880-ig használt nevén Engel Dávid a két világháború közötti időszak egyik meghatározó, liberális-konzervatív, pozitivista történetírója, irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, titkára.

MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Arckép:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Nekrológ:


Beküldve:

Angyal Pál

Név:

Angyal Pál

Életrajzi adatok:

(Pécs, 1873. július 12. – Budapest, 1949. január 18.)

Síkabonyi Angyal Pál  büntetőjogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Angyal Pál főszolgabíró unokája, Angyal Pál kúriai bíró fia.

Ősi magyar nemesi családban született: nagyapja, síkabonyi Angyal Pál Baranya vármegye főjegyzője, Pécs 1848-as, 1867-es országgyűlési képviselője. Azonos nevű apja jogi pályán működött Pécsett, kúriai bíróként vonult nyugállományba. Felesége késmárki Késmárky Irén, négy gyermekük
született. Bátyja, Béla, pécsi királyi közjegyző, a közjegyzői kamara elnöke, felsőházi tag, kormányfőtanácsos.

MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:


Beküldve:

Angyalffy Mátyás

Név:

Angyalffy Mátyás

Életrajzi adatok:

(Naszály, 1776. február 5. – Pozsony, 1839. március 17.)

Angyalffy Mátyás András agronómus, mezőgazdasági szakíró, a keszthelyi Georgikon tanára.

A Magyar Tudós Társaság, miután akkor már több gazdasági társaság oklevelével tüntette ki, 1832. március 9-én levelező tagjai sorába választotta. Ennek ellenére nagy szegénységben halt meg.

MTA IV. Agrártudományok Osztálya

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:


Beküldve:

Antal Géza

Név:

Antal Géza

Életrajzi adatok:

(Nagyenyed, 1846. szeptember 11. – Budapest, 1889. december 20.)

orvosprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Unokája Szentágothai János Kossuth-díjas anatómus, az MTA elnöke.

Orvosi tanulmányait a bécsi egyetemen kezdte, majd a pesti egyetemen folytatta. 1870-ben orvosdoktori, 1871-ben sebészdoktori és szülészmesteri oklevelet szerzett. 1873-tól tanársegéd a budapesti sebészeti klinikán. 1876-ban magántanár a férfi és női ivarszervek sebészi bántalmai tárgyból. 1883-ban c. rk. tanár. 1884-től rendelőorvos, majd 1888-tól főorvos a Rókus Kórházban. A hazai urológia úttörője. 1889-ben Hőgyes Endrével együtt az Orvosi Hetilap szerkesztője. 1889-től az MTA tagja.

MTA V. Orvosi Tudományok Osztálya

Életrajzi források:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Nekrológ:


Beküldve:

Antal Mihály

Név:

Antal Mihály

Életrajzi adatok:

(Jászladány, 1793. – Pest, 1850. június 20.)

Pesten, több jómódú családnál házitanító (1820-as évek), majd végleg Pesten telepedett le (1830-tól), s csak a tudományoknak élt. A Nemzeti Casino könyvtárosa (1834–1850). Bekapcsolódott a megalakult Magyar Tudós Társaság első munkálataiba, elsősorban az MTA kéziszótára anyagának gyűjtésébe és szerkesztésébe (1832–1837). Több írásában szorgalmazta a magyar nyelv kötelező oktatását. Néhány szépirodalmi műve is megjelent. Nagy munkája, a Ritka, új és tájszavak gyűjteménye kéziratban maradt.

MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Emlékkötet/bibliográfia:


Beküldve:

Apáthy István

Név:

Apáthy István

Életrajzi adatok:

(Pest, 1863. január 4. – Szeged, 1922. szeptember 27. )

A bp.-i tudományegyetem magántanára (1888–1890), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az állattan és az összehasonlító bonctan ny. rk. tanára (1890–1891), ny. r. tanára (1891–1918) és az általa alapított Állattani Intézet ig.-ja (1907– 1918); közben a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja (1894–1895, 1900–1902, 1911–1912), az egyetem rektora (1903–1904). Az összeomlás után a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen az állattan ny. r. tanára (1919–1922) és a szegedi Állattani Intézet alapító ig.-ja (1921–1922). Áttelepült Mo.-ra (1920). Kolozsvárott előbb a br. Bánffy Dezső-féle Újpárt (1904–1913), majd a Függetlenségi Párt tagja, nemzetiségi szakértője (1913– 1919). A kolozsvári Nemzeti Tanács elnöke (1918. okt. 31.–dec.), Kelet-Mo. főkormánybiztosa (1918. dec. 7.–1919. jan.), gr. Károlyi Mihály felajánlotta neki a kultusztárcát, de nem fogadta el (1918. dec. 23.), a megszállás alá került Kolozsvárott a román hatóságok elfogták (1919. jan. 15.), mint „lázadót és felségsértőt” előbb halálra, majd 5 év börtönre ítélték (1919. júl.; az ítéletet a bukaresti katonai főtörvényszék megsemmisítette: 1920. aug.). Az Unio szabadkőműves páholy tagja (1900–1922), a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy helyettes-nagymestere (1919– 1922). Kutatóként elsősorban összehasonlító idegszövettannal fogl., megalkotta az idegsejtek ingerület-vezető képességének elméletét (Apáthy-féle kontinuitás), amely nagy mértékben elősegítette a mai idegszövettani ismereteink fejlődését. Számos, később róla elnevezett mikrotechnikai eljárás kidolgozója (pl. Apáthy-féle rögzítés, Apáthy-féle festés, -aranyozás és -kettősbeágyazás). Mint zoológus megkísérelte a férgek rendszertanba sorolását. Az Állattani Tanszék vezetőjeként Kolozsvárott Európa legkorszerűbben felszerelt Biológiai Intézetét hozta létre (1909), nevéhez fűződik a kolozsvári tudományegyetem Szegedre költöztetése (1918). Szegeden, a város által adományozott díszsírhelyen temették el.

MTA VIII. Biológiai Tudományok Osztálya

Életrajzi források:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Nekrológ:


Beküldve:

Áprily Lajos

Név:

Áprily Lajos

Életrajzi adatok:

(Brassó, 1887. november 14. – Budapest, 1967. augusztus 6.)

1909-ben a kolozsvári egy.-en m.-német szakos tanári, 1923-ban Dijonban francia nyelvtanári oklevelet szerzett. Az MTA tagja (1.1934. máj. 11., tagsága megszűnt 1949. nov. 29., tagsága visszaállítva 1989. máj. 9.).
1930-tól a Kisfaludy Társ. r. tagja. József Attila-díj (1954). – 1909-től a
nagyenyedi kollégium tanára. 1907-től jelentek meg versei, de az erdélyi irod. élvonalába csak Falusi elégia (Erdélyi Szle, 1919-20) c. versciklusával került be, 1919 után munkássága az anyanyelvi oktatás fenntartására, a nemzeti műveltség értékeinek megőrzésére irányult, miközben kereste az együttélésnek a román és a m. nép számára egyformán előnyös lehetőségeit. Közben számos verse jelent meg a korabeli vezető erdélyi irod. lapokban (Erdélyi Szle, Napkelet, Pásztortűz stb.), és az 1920-as évek első felében Mo.-on is egyre ismertebb lett.
1924-től a kolozsvári Ellenzék vasárnapi irod. mellékletének szerk.
(rövid ideig Kuncz Aladárral). 1926-29-ben a kolozsvári ref. kollégium tanára, egyidejűleg a marosvécsi m. értelmiségi találkozó döntése
értelmében megindított Erdélyi Helikon c. irod. lap szerk.-je; e minőségében az erdélyi m. irod. különböző irányzatainak összefogására törekedett. 1929-ben áttelepült Mo.-ra. 1929-34-ben a Bp., Lónyay u.-i ref. gimn. tanára, 1929-38-ban Ravasz Lászlóval együtt a Protestáns Szle szerk. 1934-43-ban a bp.-i Baar-Madas Leánynevelő Int. ig. 1943-ban isk.-jában a zsidótörvényt nem volt hajlandó végrehajtani és lemondott tisztségéről. 1945 után visszavonultan élt Visegrád mellett.
Főként angol, francia, kínai, lengyel, német és orosz költőktől ford.,
nagy lélegzetű ford, közül a legsikerültebb A. Sz. Puskin Anyeginjének, Shakespeare Julius Caesarának és a Peer Gynt m.-ra átültetése.
1945-ben az Új M. Asszony szerk.

MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

 

Életrajzi források:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára