Szerző: bilicsie

Beküldve:

Borovszky Samu

Név:

Borovszky Samu

Életrajzi adatok:

(Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.)

történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.

MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Arckép:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Nekrológ:


Beküldve:

Botka Tivadar

Név:

Botka Tivadar

Életrajzi adatok:

(Kisendréd, 1802. július 6. – Kisvezekény, 1885. január 6.)

magyar jogász, jogtörténész, Bars vármegyei főjegyző, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1847. december 23., rendes 1872. május 24., tiszteleti 1877. május 24.), országgyűlési képviselő.

MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya

Életrajzi források:

Arckép:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Emlékkötet/bibliográfia:

  • Emlékezés Botka Tivadarra (1802-1885), a Magyar Tudományos Akadémia rendes és tiszteleti tagjára = Remembering Tivadar Botka (1802-1885), Full Member and Honorary Member of the Hungarian Academy of Sciences
    Link: https://real.mtak.hu/172087/

Nekrológ:


Beküldve:

Böckh Hugó

Név:

Böckh Hugó

Életrajzi adatok:

(Budapest, 1874. június 15. – Budapest, 1931. december 6.)

geológus, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskola professzora, az alkalmazott földtan kiváló művelője, főbányatanácsos, helyettes államtitkár, a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatója, az MTA levelező tagja, a Magyarhoni Földtani Társulat és e társulat Hidrológiai Szakosztályának tiszteleti tagja.

Egyetemi tanulmányait Budapesten és Münchenben végezte, utána a budapesti műegyetemen mineralógus tanársegéd Schmidt Sándor mellett. 1900-tól a selmecbányai Bányászati Akadémia tanára. 1915-ben javaslatára kezdődtek meg a kincstári kőolajkutatások Egbell (Nyitra vm.) határában. Ez volt az első eset, amikor Eötvös-ingával sikerült föld alatti, rejtett kőolajszerkezet kimutatása. A sikeres fúrás után 1918-tól az állami bányászati monopóliumok és kutatások központjának igazgatójává nevezték ki. 1921-ben az Anglo-Persian Oil Company tanácsadója lett. 1923-26-ban és 1928-29-ben a perzsiai olajkutatásokat vezette, hatalmas olajmezőket tárt fel; az erdélyi földgázkutatás irányítója. 1926-28-ban É-, Közép- és D-Amerikában végzett tanulmányokat. 1929-től haláláig a Földtani Intézet igazgatója. Apja Böckh János, geológus. 1915-től az MTA tagja.

MTA X. Földtudományok Osztálya

Életrajzi források:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Emlékkötet/bibliográfia:

Nekrológ:


Beküldve:

Bölcskei Elemér

Név:

Bölcskei Elemér

Életrajzi adatok:

(Pestszentlőrinc, 1917. november 1. – Budapest, 1977. június 16.) magyar építőmérnök, egyetemi tanár, az első magyarországi alumíniumhíd tervezője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Oklevelét a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte (1940). 1945 előtt tervezőmérnökként dolgozott. Az általa épített vasbetonszerkezetek, köztük több híd, nemzetközi elismerést aratott elméleti és szerkezeti újszerűségével, gazdaságosságával és esztétikus külsejével. 1955-ben a budapesti Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem II. sz. hídépítési tanszékére docensnek nevezték ki. 1961 őszén tanszékvezető egyetemi tanár lett. Az egyetem rektorhelyettese is volt. Fő kutatási területe a vasbetonszerkezetek, a héjszerkezetek alapvető kérdései voltak.

MTA VI. Műszaki Tudományok Osztálya

Disszertáció:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Nekrológ:


Beküldve:

Bresztyenszky Adalbert

Név:

Bresztyenszky Adalbert

Életrajzi adatok:

Bresztyanszky Béla Adalbert Antal) (Németpróna, 1786. augusztus 5. – Tihany, 1851. február 15.)

bencés szerzetes, tihanyi apát, bölcsészdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

1803-ban lépett a bencés rendbe, Győrött filozófiát, Pannonhalmán teológiát tanult. 1810-ben szentelték pappá. Ez évtől a győri akadémia tanára volt. 1836-ban tihanyi apát és ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1819-től előadásait önálló kötetben is kiadta. Több matematikai és mechanikai tankönyvet írt latin, illetve magyar nyelven. Bekapcsolódott a nyelvújításba, a matematika körében ő is javasolt új szakkifejezéseket. Az első e tárgyú műben, a Matematikai műszótárban (1834) tőle származik többek között a “négyzet”, a “megnevezett szám”, “középpont”, “húr”. A matematikai nyelvújítással elméletileg is foglalkozott. Behatóan foglalkozott ásványtannal is.

MTA III. Matematikai Tudományok Osztálya

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Nekrológ:


Beküldve:

Bella Lajos

Név:

Bella Lajos

Életrajzi adatok:

(Pozsony, 1850. december 29. – Sződliget, 1937. július 8.)

földrajz–történelem szakos tanár, régész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1926)

MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Életrajzi források:

Akadémikus ajánlás:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Nekrológ:


Beküldve:

Benedikt Ottó

Név:

Benedikt Ottó

Életrajzi adatok:

(Budapest, 1897. május 18. – Budapest, 1975. november 25.)

A Tanácsköztársaság idején Kun Béla titkáraként tevékenykedett. Ezért 1919-ben bebörtönözték, majd internálták. 1920-ban Bécsbe emigrált, itt végezte műegyetemi tanulmányait, oklevelét 1930-ban szerezte. 1932-ben a szovjet kormány meghívására Moszkvába utazott, ahol 1939-ig a Kirov Dinamó Villamosgépgyár tudományos tanácsadója volt. 1940-től 1955-ig Magyarországra való hazatéréséig a moszkvai műszaki egyetem. tanszékvezető tanára. Itthon a budapesti műszaki egyetemen lett tanszékvezető egyetemi tanár. Bevezette a különleges villamos gépek, az ipari elektronika és a villamos hajtások c. tárgyak oktatását. 1957-1958-ban az egyetem rektora. Megszervezte az MTA Automatizálási Csoportját, később ebből az MTA Automatizálási Kutató Intézetet, amelynek 1966-1970-ben igazgatója volt. Jelentős eredményeket ért el a különleges villamos gépek fejlesztése területén, feltalálta az autodin elnevezésű villamosgépet. Fontos munkái születtek az erősen telített mágneses terek számításában is. 1956-tól az MTA tagja.

MTA VI. Műszaki Tudományok Osztálya

Székfoglaló:

  • Levelező tag: Az autodinban előforduló néhány átmeneti folyamat
  • Rendes tag: A mágneses nemlinearitás befolyása az autodin szabályozási pontosságra

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:


Beküldve:

Benyovszky Zsigmond

Név:

Benyovszky Zsigmond

Életrajzi adatok:

(Nagyszombat, 1798. június 21. – Solt, 1873. április 20.) publicista, akadémikus, a Benyovszky család grófi ágának sarja.

Benyovszky Móric (1746-1786) gróf öccsének, Benyovszky Emánuel (1755-1799) grófnak és szentgyörgyi és cifferi báró Kerekes Judit csillagkeresztes hölgynek negyedik és egyetlen felnőttkort megélő gyermekeként született a Pozsony vármegyei Nagyszombatban. Segélyekkel támogatta Brunszvik Teréz grófnő óvodateremtő munkáját. Több vármegyében is birtokos volt, így Nógrádban Kökényesen, Pest-Pilis-Solt-Kiskunban pedig Solton volt nagyobb birtoka, később azonban eladósodott. Több politikai témájú írása is megjelent. A Magyar Tudományos Akadémia 1832. március 9-én választotta levelező tagjai sorába.

1873. április 20-án solti birtokán érte a halál.

MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya

 

Arckép:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Nekrológ:


Beküldve:

Beöthy Ákos

Név:

Beöthy Ákos

Életrajzi adatok:

(Nagymarja, 1838. november 12. – Budapest, 1904. december 1.)

politikus, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Beöthy Ödön fia.

A római katolikus nemesi származású bessenyői és örvéndi Beöthy család sarja. Jogi tanulmányai befejezése után 1860 körül Bihar vármegye aljegyzőjévé választották. Sokat utazott külföldön, különösen Angliával ismerkedett meg behatóan. Több angol értekezést fordított le és adott ki a Budapesti Szemlében (1860-62). 1872-ben Deák-párti programmal Kismarton országgyűlési képviselőjévé választották. Később a Sennyei-féle frakcióhoz, majd a mérsékelt ellenzéki párthoz csatlakozott. A Mérsékelt Ellenzékből alakult a Nemzeti Párt, amelynek 1887 és 1896 között egyik vezetője, nagy hatású szónoka volt. Kassa város képviselőjeként országgyűlési képviselő volt. 1901-től a pártonkívüli ellenzék csoportjához tartozott, az újjászervezett Nemzeti Párthoz már nem csatlakozott.

MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Életrajzi források:

  • Hamza, Gábor (2024) Beöthy Ákos (1838–1904), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. In: Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól. Akadémiai Kiadó, Budapest Link: https://real.mtak.hu/220513/

Székfoglaló:

  • Levelező tag: Az 1848-iki törvényhozási mii jellemzése

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Emlékkötet/bibliográfia:

  • Emlékezés Beöthy Ákosra (1838-1904), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjára = Remembering Ákos Beöthy (1838-1904), Corresponding Member of the Hungarian Academy of Sciences
    Link: https://real.mtak.hu/188064/

Beküldve:

Berczik Árpád

Név:

Berczik Árpád

Életrajzi adatok:

(Temesvár, 1842. július 8. – Budapest, 1919. július 16.)

magyar novellista, színműíró, MTA tag (levelező: 1888, rendes: 1907, tiszteleti: 1916) Jogot végzett. 1864-től a helytartótanácsi, 1867-től pedig a miniszterelnökségi sajtóosztály tisztviselője, 1872–1904 között vezetője volt. 1870–1872 között a Pesti Napló tárcaírója volt. 1873-tól a Kisfaludy Társaság tagja volt. 1879-től a Petőfi Társaság tagja volt. 1887-től miniszteri tanácsosként dolgozott. 1888-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. 1904-ben nyugdíjba vonult. 1907-ben az MTA rendes tagja, 1916-ban pedig tiszteleti tagja lett.

 

MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Arckép:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Emlékkötet/bibliográfia:

Nekrológ: