Szerző: bilicsie

Beküldve:

Antal Géza

Név:

Antal Géza

Életrajzi adatok:

(Nagyenyed, 1846. szeptember 11. – Budapest, 1889. december 20.) sebész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1889. május 3.)

Orvosi tanulmányait a bécsi egyetemen kezdte, majd a pesti egyetemen folytatta. 1870-ben orvosdoktori, 1871-ben sebészdoktori és szülészmesteri oklevelet szerzett. 1873-tól tanársegéd a budapesti sebészeti klinikán. 1876-ban magántanár a férfi és női ivarszervek sebészi bántalmai tárgyból. 1883-ban c. rk. tanár. 1884-től rendelőorvos, majd 1888-tól főorvos a Rókus Kórházban. A hazai urológia úttörője. 1889-ben Hőgyes Endrével együtt az Orvosi Hetilap szerkesztője.

Tudományos osztály:

MTA Matematikai és Természettudományok Osztálya

Életrajzi források:

Akadémikus ajánlás:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Művei az MTA KIK gyűjteményében:

http://opac.mtak.hu/F/8BP84FI3V7794C9QA7DJ8JX3EBRSSPXLGG9DHT5RD6Q6IL1B38-11398?func=short-refine-exec&set_number=407022&request_op=AND&find_code=WAU&request=Antal+G%C3%A9za+%281846-%29&x=24&y=7&filter_code_1=WLN&filter_request_1=&filter_code_2=WYR&filter_request_2=&filter_code_3=WYR&filter_request_3=&filter_code_4=WFM&filter_request_4=&filter_code_5=WCL&filter_request_5=

Nekrológ:


Beküldve:

Antal Mihály

Név:

Antal Mihály

Életrajzi adatok:

(Jászladány, 1793. – Pest, 1850. június 20.) könyvtáros, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1833. november 15.)

Pesten, több jómódú családnál házitanító (1820-as évek), majd végleg Pesten telepedett le (1830-tól), s csak a tudományoknak élt. A Nemzeti Casino könyvtárosa (1834–1850). Bekapcsolódott a megalakult Magyar Tudós Társaság első munkálataiba, elsősorban az MTA kéziszótára anyagának gyűjtésébe és szerkesztésébe (1832–1837). Több írásában szorgalmazta a magyar nyelv kötelező oktatását. Néhány szépirodalmi műve is megjelent. Nagy munkája, a Ritka, új és tájszavak gyűjteménye kéziratban maradt.

Tudományos osztály:

MTA Nyelvtudományi Osztály

Életrajzi források:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Művei az MTA KIK gyűjteményében:

http://opac.mtak.hu/F/KFIFQFJ6X6TKANDY4G9M2PA3Q7X7ID6E9DPF5XNHHERMXEYD8F-21738?func=short-refine-exec&set_number=407103&request_op=AND&find_code=WAU&request=Antal+Mih%C3%A1ly+%281793-%29&x=28&y=13&filter_code_1=WLN&filter_request_1=&filter_code_2=WYR&filter_request_2=&filter_code_3=WYR&filter_request_3=&filter_code_4=WFM&filter_request_4=&filter_code_5=WCL&filter_request_5=

Emlékkötet/bibliográfia:


  • Link:

Nekrológ:


Beküldve:

Apáthy István

Név:

Apáthy István

Életrajzi adatok:

(Pest, 1863. január 4. – Szeged, 1922. szeptember 27. )  zoológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1898. május 6.)

A bp.-i tudományegyetem magántanára (1888–1890), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az állattan és az összehasonlító bonctan ny. rk. tanára (1890–1891), ny. r. tanára (1891–1918) és az általa alapított Állattani Intézet ig.-ja (1907– 1918); közben a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja (1894–1895, 1900–1902, 1911–1912), az egyetem rektora (1903–1904). Az összeomlás után a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen az állattan ny. r. tanára (1919–1922) és a szegedi Állattani Intézet alapító ig.-ja (1921–1922). Áttelepült Mo.-ra (1920). Kolozsvárott előbb a br. Bánffy Dezső-féle Újpárt (1904–1913), majd a Függetlenségi Párt tagja, nemzetiségi szakértője (1913– 1919). A kolozsvári Nemzeti Tanács elnöke (1918. okt. 31.–dec.), Kelet-Mo. főkormánybiztosa (1918. dec. 7.–1919. jan.), gr. Károlyi Mihály felajánlotta neki a kultusztárcát, de nem fogadta el (1918. dec. 23.), a megszállás alá került Kolozsvárott a román hatóságok elfogták (1919. jan. 15.), mint „lázadót és felségsértőt” előbb halálra, majd 5 év börtönre ítélték (1919. júl.; az ítéletet a bukaresti katonai főtörvényszék megsemmisítette: 1920. aug.). Az Unio szabadkőműves páholy tagja (1900–1922), a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy helyettes-nagymestere (1919– 1922). Kutatóként elsősorban összehasonlító idegszövettannal fogl., megalkotta az idegsejtek ingerület-vezető képességének elméletét (Apáthy-féle kontinuitás), amely nagy mértékben elősegítette a mai idegszövettani ismereteink fejlődését. Számos, később róla elnevezett mikrotechnikai eljárás kidolgozója (pl. Apáthy-féle rögzítés, Apáthy-féle festés, -aranyozás és -kettősbeágyazás). Mint zoológus megkísérelte a férgek rendszertanba sorolását. Az Állattani Tanszék vezetőjeként Kolozsvárott Európa legkorszerűbben felszerelt Biológiai Intézetét hozta létre (1909), nevéhez fűződik a kolozsvári tudományegyetem Szegedre költöztetése (1918). Szegeden, a város által adományozott díszsírhelyen temették el.

Tudományos osztály:

MTA Matematikai és Természettudományok Osztálya

Életrajzi források:

Akadémikus ajánlás:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Emlékkötet/bibliográfia:

Nekrológ:


Beküldve:

Áprily Lajos

Név:

Áprily Lajos

Életrajzi adatok:

(Brassó, 1887. november 14. – Budapest, 1967. augusztus 6.) költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1934. május 11., tagsága az MTA 1949. évi átszervezésekor megszűnt, 1989. május 9-én rehabilitálták, levelező tagságát visszaállították)

1909-ben a kolozsvári egy.-en m.-német szakos tanári, 1923-ban Dijonban francia nyelvtanári oklevelet szerzett. Az MTA tagja (1.1934. máj. 11., tagsága megszűnt 1949. nov. 29., tagsága visszaállítva 1989. máj. 9.).
1930-tól a Kisfaludy Társ. r. tagja. József Attila-díj (1954). – 1909-től a
nagyenyedi kollégium tanára. 1907-től jelentek meg versei, de az erdélyi irod. élvonalába csak Falusi elégia (Erdélyi Szle, 1919-20) c. versciklusával került be, 1919 után munkássága az anyanyelvi oktatás fenntartására, a nemzeti műveltség értékeinek megőrzésére irányult, miközben kereste az együttélésnek a román és a m. nép számára egyformán előnyös lehetőségeit. Közben számos verse jelent meg a korabeli vezető erdélyi irod. lapokban (Erdélyi Szle, Napkelet, Pásztortűz stb.), és az 1920-as évek első felében Mo.-on is egyre ismertebb lett.
1924-től a kolozsvári Ellenzék vasárnapi irod. mellékletének szerk.
(rövid ideig Kuncz Aladárral). 1926-29-ben a kolozsvári ref. kollégium tanára, egyidejűleg a marosvécsi m. értelmiségi találkozó döntése
értelmében megindított Erdélyi Helikon c. irod. lap szerk.-je; e minőségében az erdélyi m. irod. különböző irányzatainak összefogására törekedett. 1929-ben áttelepült Mo.-ra. 1929-34-ben a Bp., Lónyay u.-i ref. gimn. tanára, 1929-38-ban Ravasz Lászlóval együtt a Protestáns Szle szerk. 1934-43-ban a bp.-i Baar-Madas Leánynevelő Int. ig. 1943-ban isk.-jában a zsidótörvényt nem volt hajlandó végrehajtani és lemondott tisztségéről. 1945 után visszavonultan élt Visegrád mellett.
Főként angol, francia, kínai, lengyel, német és orosz költőktől ford.,
nagy lélegzetű ford, közül a legsikerültebb A. Sz. Puskin Anyeginjének, Shakespeare Julius Caesarának és a Peer Gynt m.-ra átültetése.
1945-ben az Új M. Asszony szerk.

Tudományos osztály:

MTA Nyelv- és Széptudományi Osztály

 

Életrajzi források:

Akadémikus ajánlás:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Művei az MTA KIK gyűjteményében:

http://opac.mtak.hu/F/M4N4VPQMUUBFX74449XAACNPIXNVDDJQEQBQ5577QHGTMVIQ8I-44579?func=short-refine-exec&set_number=407317&request_op=AND&find_code=WAU&request=%C3%81prily+Lajos+%281887-%29&x=20&y=6&filter_code_1=WLN&filter_request_1=&filter_code_2=WYR&filter_request_2=&filter_code_3=WYR&filter_request_3=&filter_code_4=WFM&filter_request_4=&filter_code_5=WCL&filter_request_5=

Akadémiai adattár:


Beküldve:

Voinovich Géza

Név:

Voinovich Géza

Életrajzi adatok:

(Debrecen, 1877. március 14. – Budapest, 1952. szeptember 20.) irodalomtörténész, esztéta, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1910. április 28., rendes 1923. május 11., tiszteleti 1938. május 6., rendes 1949. október 31.), főtitkára (1935. november 7-1949. október 31.). 1905-ben feleségül vette Arany László özvegyét, Szalay Gizellát, s ezzel megszerezte Arany János kézirati hagyatékát, amely 1945. január 30-án a gyújtóbombák okozta tűzben Arany János és Arany László összes  hagyatékával együtt megsemmisült. Irodalomtörténeti tanulmányokon kívül irodalmi és színikritikákat, novellákat, drámákat és verseket írt. Főként angol és német írók műveiből fordít.

Életrajzi források:

Arckép:

Akadémikus ajánlás:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Nekrológ:


Beküldve:

Toldy Ferenc

Név:

Toldy Ferenc

Életrajzi adatok:

születési nevén Schedl Ferenc Károly József (Buda, 1805. augusztus 10. – Budapest, 1875. december 10.) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, rektor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (rendes tag  1830. november 17., igazgató 1871. május 17.), titoknoka/főtitkára (1835. szeptember 12-1861. december 21.). A tudományos igényű magyar irodalomtörténet-írás megteremtője; kidolgozta a korszerű irodalomtörténet-írás elveit és módszertanát. Sok magyar nyelvemléket (pl. Alexandriai Szt. Katalin legendája) és történeti forrást fedezett fel és tett közzé, számos jelentős író (Bajza József, Batsányi János, Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Károly, Kölcsey Ferenc stb.) művét adta ki. Támogatta Kazinczy nyelvújítási törekvéseit; a magyar irodalom csúcspontjának Vörösmarty Mihály munkásságát tartotta.

Életrajzi források:

Arckép:

  • Link az arcképhez: http://real-i.mtak.hu/11216/

    • Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Nekrológ:


    Beküldve:

    Szily Kálmán

    Név:

    Szily Kálmán

    Életrajzi adatok:

    Nagy-szigethi idősebb Szily Kálmán (Izsák, 1838. június 29. – Budapest, 1924. július 24.) nyelvész, természettudós, egyetemi tanár,  rektor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1865. december 10., rendes 1873. május 21., igazgató 1883. május 17., tiszteleti 1920. május 6.), főtitkára (1889. október 14. – 1905. március 27.), főkönyvtárnoka (1905. április 6. – 1924. július 24.). Pályája elején főként a mechanika egyes problémáit vizsgálta. Ekkor támadt fel érdeklődése a magyar természettudományi törekvések múltja és a régi természettudományi műnyelv kérdései iránt, és kezdett a nyelvtudomány kérdéseivel foglalkozni, végül az 1890-es években teljesen áttért a magyar nyelvtudomány művelésére. Nyelvészként a legtöbbet, legszívesebben és legeredményesebben szótörténettel és a nyelvművelés kérdéseivel foglalkozott.

    Tudományos osztály
    I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

    Életrajzi források:

    Arckép:

  • Link az arcképhez: http://real-i.mtak.hu/11215/
  • Link az arcképhez: https://real-i.mtak.hu/12492/
  • Link az arcképhez: https://real-i.mtak.hu/16704/
  • Link az arcképhez: https://real-i.mtak.hu/17654/

    • Akadémikus ajánlás:

    Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Nekrológ:


    Beküldve:

    Szalay László

    Név:

    Szalay László

    Életrajzi adatok:

    (nemesi előnévvel Kéméndi Szalay László, Buda, 1813. április 18. – Salzburg, 1864. július 17.) történész, jogász, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1836. szeptember 10., rendes 1838. szeptember 7.), titoknoka/főtitkára (1861. december 21-1864. július 17.).  Publicistaként széles körű történetfilozófiai, jogi és államelméleti ismereteire alapozva foglalkozott az államelmélet reformjának kérdéseivel. A hegeli filozófiára támaszkodó jogfilozófiai műveiben, főként a kodifikációval kapcsolatos nézeteiben, a hegeliánus Eduard hatása tükröződik.

    Életrajzi források:

    Arckép:

  • Link az arcképhez: https://real-i.mtak.hu/17145/

    • Akadémikus ajánlás:

    Székfoglaló:

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Nekrológ:


    Beküldve:

    Pál Lénárd

    Név:

    Pál Lénárd

    Életrajzi adatok:

    (Gyoma, 1925. november 7. – Budapest, 2019. október 21.) fizikus, egyetemi tanár, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1961. április 14., rendes 1973. május 11.), főtitkára (1980. június 17. – 1984. június 27. ). Kutatási területe a szilárd testek mágneses tulajdonságainak, fázisátalakulásainak vizsgálata klasszikus és neutronszórási módszerekkel, neutronsokszorozó rendszerekben megvalósuló sztochasztikus folyamatok elméleti és kísérleti tanulmányozása; a valószínűség-elmélet módszereinek fizikai alkalmazásai.

    Életrajzi források:

    Arckép:

  • Link az arcképhez: http://real-i.mtak.hu/7096/

    • Akadémikus ajánlás:

    Székfoglaló:

    • Levelező tag: Neutronok élettartamának és a késő-neutronok effektív hányadának meghatározása a neutronsokszorozás fluktuációinak alapján = Determination of the Prompt Neutron Period from the Fluctuations of the Number of Neutrons in a Reactor
      http://real-eod.mtak.hu/6915/

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Nekrológ:

    Akadémiai adattár:


    Beküldve:

    Márta Ferenc

    Név:

    Márta Ferenc

    Életrajzi adatok:

    Márta Ferenc (Kiskundorozsma, 1929. január 12. – Budapest, 2010. február 25.) kémikus, rektor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1970. február 4., rendes 1976. május 7.), főtitkára (1975-80), alelnöke (1985-90). Kutatási területei: termikus és fotokémiai elemi reakciók kinetikája. Gázkinetikai kutatási eredményei közül a különböző oxigéntartalmú szabad gyökök bomlási és izomerizációs reakcióinak kvantitatív kinetikai paramétereinek meghatározása, fotokémiai kutatási eredményei közül a karbonil vegyületek primer fotofizikai és fotokémiai folyamatai törvényszerűségeinek, a szekunder szabadgyök-reakciók kinetikájának meghatározása, valamint az atmoszférában lejátszódó egyes fotooxidációs folyamatok mechanizmusainak felderítése emelhető ki.

    Tudományos Osztály:
    MTA VII. Kémiai Tudományok Osztálya

    Életrajzi források:

    Arckép:

  • Link az arcképhez: https://real-i.mtak.hu/11373/

    • Disszertáció:

    Akadémikus ajánlás:

    Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Művei az MTA KIK gyűjteményében:

    http://opac.mtak.hu/F/?func=find-aut-bib&find_request=MARTA^FERENC^1929^2010&find_code=AUT&find_base=mta01

    Nekrológ:

    Akadémiai adattár: