Szerző: bilicsie

Beküldve:

Beke Manó

Név:

Beke Manó

Életrajzi adatok:

(Pápa, 1862. április 24. – Budapest, 1946. június 27.)

matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja. Algebrával, differenciálegyenletekkel és a Bolyai-féle geometriával foglalkozott.

A Bolyai János Matematikai Társulat 1951 óta évente Beke Manó-emlékdíjjal jutalmazza a matematika legjobb népszerűsítőit.

MTA III. Matematikai Tudományok Osztálya

Életrajzi források:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:


Beküldve:

Beke Ödön

Név:

Beke Ödön

Életrajzi adatok:

1900-ig Berger Ödön (Komárom, 1883. május 20. – Budapest, 1964. április 10.) magyar nyelvész, finnugrista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Finnugrisztikai munkásságának legjelentősebb eredményei saját nyelvjárási-népköltészeti gyűjtésein, terepmunkáin alapuló mari szövegkiadásai. Beke Dénes (1911–1962) Kossuth-díjas vegyészmérnök, kémikus és Simonovits Istvánné, sz. Beke Anna (1913–2002, eredetileg matematika-fizika tanár, majd filozófiaoktató, egyetemi docens) apja.

MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Nekrológ:


Beküldve:

Békefi Rémig

Név:

Békefi Rémig

Életrajzi adatok:

 

(született: Bröckl József) (Hajmáskér, 1858. augusztus 3. – Eger, 1924. május 21.)

ciszterci szerzetes, pap, zirci apát, történetíró, neveléstörténész, egyháztörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1896, rendes: 1908)[2] Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja.

MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Arckép:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Nekrológ:


Beküldve:

Belák Sándor

Név:

Belák Sándor

Életrajzi adatok:

(Enying, 1919. április 20. – Keszthely, 1978. december 27.)

mezőgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1970). Apja Belák Imre (1891–1961), Veszprém vármegye tiszti főorvosa volt.

Tudományos kutatásainak másik területe a növénytermesztés volt. Kiváló eredményeket ért el a vetésforgók termést alakító hatásának vizsgálatában, a másodnövények termesztésében, a kedvezőtlen adottságú földterületek jobb hasznosításában. Mint a keszthelyi egyetem Alkalmazott Üzemtani Tanszékének vezetője, az 1960-as évek közepétől behatóan foglalkozott a mezőgazdasági nagyüzemek vezetési módszereinek kidolgozásával. Elért eredményeit számos külföldi kitüntetés is jelezte, a Martin Luther Egyetem díszdoktora, a Max Planck Társaság tiszteletbeli tagja.

MTA IV. Agrártudományok Osztálya

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Nekrológ:


Beküldve:

Ballagi Géza

Név:

Ballagi Géza

Életrajzi adatok:

(Szarvas, 1851. május 3. – Sárospatak, 1907. június 17.) történész, jogász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1888. május 4., rendes 1907. május 3.)

A sárospataki ref. főiskola jogakadémiáján a politikai tudományok r. tanára (1875–1902) és a főiskola igazgatója (1888–1890). A Szabadelvű Párt ogy.-i képviselője (Olaszliszkai választókerület, 1901–1905). Újkori, elsősorban 19. sz.-i magyar történelemmel, a nemzeti állam kialakulásával, az ehhez szükséges jog- és államtudományi oktatás történetével, a reformkort megelőző időszak politikai röpiratirodalmával fogl. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmányi tagja (1892-től) A Protestáns Egyházi és Irodalmi Lapok (1869–1887), a Protestáns Tudományos Szemle segédszerkesztője (1870–1872) és a Protestáns Képes Naptár szerkesztője (1871–1872). Tudományos dolgozatai a fentieken kívül még elsősorban a Jogtudományi Közlönyben (1875–1894), a Zemplénben (1880–1884), a Sárospataki Lapokban (1891–1902) és a Protestáns Szemlében jelentek meg(1892–1894).

Tudományos osztály:

MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Életrajzi források:

Arckép:

Akadémikus ajánlás:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Emlékkötet/bibliográfia:

  • Hamza Gábor: Emlékezés Ballagi Gézára (1851–1907), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjára.
    Link: https://real.mtak.hu/159682/

Nekrológ:


Beküldve:

Bánóczi József

Név:

Bánóczi József

Életrajzi adatok:

(Szentgál, 1849. július 4. – Budapest, Józsefváros, 1926. november 20.) irodalomtörténész, filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1879. május 22.)

Bánóczi József, születési nevén Weisz József  zsidó származású magyar filozófiai és irodalomtörténeti író, pedagógus, kritikus.

Bánóczi Dávid és Kolin Rozália fia. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Bécsben, Berlinben, Göttingenben és Lipcsében végezte. A tanári diploma megszerzése után előbb reáliskolai tanár, majd a budapesti Rabbiképző intézet rendes tanára volt. 1887-ben az országos izraelita tanítóképző vezetését vette át, mint igazgató. A budapesti tudományegyetem 1878-ban a filozófia magántanárává habilitálta, a Magyar Tudományos Akadémia 1879-ben levelező tagnak választotta meg. Irodalmi tevékenységének két legfontosabb területe a bölcselettörténet és az irodalomtörténet. Halálát érelmeszesedés okozta. Felesége Leipniker Szidónia volt.

Tudományos osztály:

MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Életrajzi források:

Arckép:

  • Link az arcképhez: https://real-i.mtak.hu/6018/

    • Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Művei az MTA KIK gyűjteményében:

    http://opac.mtak.hu/F/AMK9TSEI148U69XTH3Q3244XS39L5T2THEIFEDJ4QRIAKRNNNL-11144?func=short-refine-exec&set_number=409028&request_op=AND&find_code=WAU&request=B%C3%A1n%C3%B3czi+J%C3%B3zsef+%281849-%29&x=25&y=10&filter_code_1=WLN&filter_request_1=&filter_code_2=WYR&filter_request_2=&filter_code_3=WYR&filter_request_3=&filter_code_4=WFM&filter_request_4=&filter_code_5=WCL&filter_request_5=

    Nekrológ:


    Beküldve:

    Bárány Nándor

    Név:

    Bárány Nándor

    Életrajzi adatok:

    (Kisbér, 1899. május 31. – Budapest, 1977. október 6.) optika, finommechanika,  a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1953. május 30.)

    1923-ban iratkozott be a budapesti műegyetem gépészmérnöki karára, itt szerezte oklevelét 1928-ban. 1945-ig a Süss Nándor-féle Precíziós Mechanikai Intézetben végzett optikai kutatómunkát. 1954-től a budapesti műszaki egyetemen docens, 1956-tól egyetemi tanár, 1957-től a finommechanikai-optikai tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, az alkalmazott optika hazai úttörője. Tehetséges amatőrfényképész volt, több pályázatot nyert.

    Tudományos osztály:

    MTA VI. Műszaki Tudományok Osztálya

    Életrajzi források:

    Arckép:

    Akadémikus ajánlás:

    Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Művei az MTA KIK gyűjteményében:

    http://opac.mtak.hu/F/R6GDBP9LEUEPP1PD1M9NYSQ9I78MDNA2ETX5MXDVXSB331NQEQ-13610?func=find-m&request=B%C3%A1r%C3%A1ny+N%C3%A1ndor&find_code=WAU&adjacent=N&find_base=MTA01&x=42&y=7&filter_code_1=WLN&filter_request_1=&filter_code_2=WYR&filter_request_2=&filter_code_3=WYR&filter_request_3=&filter_code_4=WFM&filter_request_4=&filter_code_5=WCL&filter_request_5=


    Beküldve:

    Bárczi Géza

    Név:

    Bárczi Géza

    Életrajzi adatok:

    (Zombor, 1894. január 9. – Budapest, 1975. november 7.) nyelvészet, romanisztika, magyar nyelvtörténet, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1939. május 12., rendes 1947. június 6.)

    Az I. vh. alatt Franciaországban tanult, ahol, mint ellenséges ország állampolgárát internálótáborba zárták (1914–1917), a Nemzetközi Vöröskereszt segítségével rossz egészségi állapota miatt Svájcba távozhatott (1917). Az összeomlás után a bp.-i Ponty utcai és a Mester utcai kereskedelmi iskola (1919–1920), a bp.-i Eötvös József Reálgimnázium (1920–1929), a Középiskolai Tanárképző Intézet gyakorló gimnáziuma r. tanára (1929–1941). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem (1932–1940) és a Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK magántanára (1938–1951); a debreceni Tisza István Tudományegyetemen, ill. a Debreceni Tudományegyetemen a magyar és összehasonlító finnugor nyelvészet ny. r. tanára és a Magyar Népnyelvkutató Intézet igazgatója (1941–1952), az ELTE BTK II. sz. Magyar Nyelvészeti Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1952. aug. 30.–1971). Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban romanisztikával, a francia–magyar nyelvi és művelődési kapcsolatok történetével fogl. Az 1940-es évek elejétől kibontakozott széles körű magyar nyelvészeti kutatásai során legjelentősebb eredményeit a magyar nyelvtörténet, ezen belül a történeti hang- és alaktan területén érte el. A módszeres történeti nyelvjáráskutatások magyarországi megindítója. ő kezdeményezte és szervezte meg az ELTE BTK-n a helyes kiejtési versenyeket. Számos közép- és általános iskolai francia nyelv- és nyelvtankönyvet, nyelvművelő és tudománynépszerűsítő könyvet írt.

    Tudományos osztály:

    MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

    Életrajzi források:

    Akadémikus ajánlás:

    Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Művei az MTA KIK gyűjteményében:

    http://opac.mtak.hu/F/R6GDBP9LEUEPP1PD1M9NYSQ9I78MDNA2ETX5MXDVXSB331NQEQ-22573?func=short-jump&jump=000001


    Beküldve:

    Baritz György

    Név:

    Baritz György

    Életrajzi adatok:

    (Nagyenyed, 1779. október 28. – Zára, 1840. december 27.) mérnökkari ezredes, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1832. március 9.)

    Benkő Ferenc életrajzát irta a Tudományos Gyűjteménybe (1817. XII. 112.); a Magyar Tudományos Akadémiahoz tudósítást küldött be a milánói és velencei könyvtárakról (M. Tud. Társ. Évk. II. 1–20, 63–73.); értekezést írt a Magyar Kurírba (1823): Egy a Dunán Pest és Buda között építendő, lánczon függő, állandó hidról, mely az Ephemer. Posonienses című hírlapban latinul is megjelent. A Magyar Tudományos Akadémia részint kéziratok vizsgálásával, részint a hadtudományi szótár tetemes részének elkészítésével őt bízta meg.

    Életének egy részét Tacitus Historiái s Annalesei és Ifjabb Plinius leveleinek magyarra fordításával töltötte, mely azonban kéziratban maradt.

    Tudományos osztály:

    MTA VI. Műszaki Tudományok Osztálya

    Életrajzi források:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Nekrológ:


    Beküldve:

    Barkóczi László

    Név:

    Barkóczi László

    Életrajzi adatok:

    (Berettyóújfalu, 1919. május 20. – 2017. március 26.)

    régész

    A Pázmány Péter Tudományegyetem Érem- és Régiségtani Intézete díjtalan gyakornoka (1940–1942), tanársegéde (1942–1946), egyúttal a Magyar Nemzeti Múzeum díjtalan gyakornoka (1942–1944), a II. világháború végén katonai szolgálatot teljesített, Franciaországban, Strasbourgban hadifogságban volt (1944–1946). Hazatérése után visszatért a MNM-ban múzeumi segédtiszt, tiszt (1946–1951), az MNM Régészeti Osztály Római Gyűjteménye tud. munkatársa (1952–1960), osztályvezető főmuzeológusa (1960–1962). Az MTA Régészeti Kutatócsoportja, ill. az MTA Régészeti Intézet Római Osztályának vezetője (1963–1970), a Római Birodalom perifériájának kutatása témacsoport vezetője (1970–1979), az Intézet igazgatóhelyettese (1979–1982).

    Disszertáció:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Emlékkötet/bibliográfia: