Szerző: bilicsie

Beküldve:

Ballagi Géza

Név:

Ballagi Géza

Életrajzi adatok:

(Szarvas, 1851. május 3. – Sárospatak, 1907. június 17.)

A sárospataki ref. főiskola jogakadémiáján a politikai tudományok r. tanára (1875–1902) és a főiskola igazgatója (1888–1890). A Szabadelvű Párt ogy.-i képviselője (Olaszliszkai választókerület, 1901–1905). Újkori, elsősorban 19. sz.-i magyar történelemmel, a nemzeti állam kialakulásával, az ehhez szükséges jog- és államtudományi oktatás történetével, a reformkort megelőző időszak politikai röpiratirodalmával fogl. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmányi tagja (1892-től) A Protestáns Egyházi és Irodalmi Lapok (1869–1887), a Protestáns Tudományos Szemle segédszerkesztője (1870–1872) és a Protestáns Képes Naptár szerkesztője (1871–1872). Tudományos dolgozatai a fentieken kívül még elsősorban a Jogtudományi Közlönyben (1875–1894), a Zemplénben (1880–1884), a Sárospataki Lapokban (1891–1902) és a Protestáns Szemlében jelentek meg(1892–1894).

MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Arckép:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:


Beküldve:

Bánóczi József

Név:

Bánóczi József

Életrajzi adatok:

(Szentgál, 1849. július 4. – Budapest, Józsefváros, 1926. november 20.)

Bánóczi József, születési nevén Weisz József  zsidó származású magyar filozófiai és irodalomtörténeti író, pedagógus, kritikus.

Bánóczi Dávid és Kolin Rozália fia. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Bécsben, Berlinben, Göttingenben és Lipcsében végezte. A tanári diploma megszerzése után előbb reáliskolai tanár, majd a budapesti Rabbiképző intézet rendes tanára volt. 1887-ben az országos izraelita tanítóképző vezetését vette át, mint igazgató. A budapesti tudományegyetem 1878-ban a filozófia magántanárává habilitálta, a Magyar Tudományos Akadémia 1879-ben levelező tagnak választotta meg. Irodalmi tevékenységének két legfontosabb területe a bölcselettörténet és az irodalomtörténet. Halálát érelmeszesedés okozta. Felesége Leipniker Szidónia volt.

MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Arckép:

  • Link az arcképhez: https://real-i.mtak.hu/6018/

    • Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Nekrológ:


    Beküldve:

    Bárány Nándor

    Név:

    Bárány Nándor

    Életrajzi adatok:

    (Kisbér, 1899. május 31. – Budapest, 1977. október 6.)

    Bárány Nándor magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1953), Kossuth-díjas (1951).

    1923-ban iratkozott be a budapesti műegyetem gépészmérnöki karára, itt szerezte oklevelét 1928-ban. 1945-ig a Süss Nándor-féle Precíziós Mechanikai Intézetben végzett optikai kutatómunkát. 1954-től a budapesti műszaki egyetemen docens, 1956-tól egyetemi tanár, 1957-től a finommechanikai-optikai tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, az alkalmazott optika hazai úttörője. Tehetséges amatőrfényképész volt, több pályázatot nyert.

    MTA VI. Műszaki Tudományok Osztálya

    Életrajzi források:

    Arckép:

    Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára


    Beküldve:

    Bárczi Géza

    Név:

    Bárczi Géza

    Életrajzi adatok:

    (Zombor, 1894. január 9. – Budapest, 1975. november 7.)

    Kossuth-díjas magyar nyelvész, eszperantista, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

    Az I. vh. alatt Franciaországban tanult, ahol, mint ellenséges ország állampolgárát internálótáborba zárták (1914–1917), a Nemzetközi Vöröskereszt segítségével rossz egészségi állapota miatt Svájcba távozhatott (1917). Az összeomlás után a bp.-i Ponty utcai és a Mester utcai kereskedelmi iskola (1919–1920), a bp.-i Eötvös József Reálgimnázium (1920–1929), a Középiskolai Tanárképző Intézet gyakorló gimnáziuma r. tanára (1929–1941). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem (1932–1940) és a Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK magántanára (1938–1951); a debreceni Tisza István Tudományegyetemen, ill. a Debreceni Tudományegyetemen a magyar és összehasonlító finnugor nyelvészet ny. r. tanára és a Magyar Népnyelvkutató Intézet igazgatója (1941–1952), az ELTE BTK II. sz. Magyar Nyelvészeti Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1952. aug. 30.–1971). Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban romanisztikával, a francia–magyar nyelvi és művelődési kapcsolatok történetével fogl. Az 1940-es évek elejétől kibontakozott széles körű magyar nyelvészeti kutatásai során legjelentősebb eredményeit a magyar nyelvtörténet, ezen belül a történeti hang- és alaktan területén érte el. A módszeres történeti nyelvjáráskutatások magyarországi megindítója. ő kezdeményezte és szervezte meg az ELTE BTK-n a helyes kiejtési versenyeket. Számos közép- és általános iskolai francia nyelv- és nyelvtankönyvet, nyelvművelő és tudománynépszerűsítő könyvet írt.

    MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

    Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:


    Beküldve:

    Baritz György

    Név:

    Baritz György

    Életrajzi adatok:

    (Nagyenyed, 1779. október 28. – Zára, 1840. december 27.)

    mérnökkari császári-királyi alezredes.

    Benkő Ferenc életrajzát irta a Tudományos Gyűjteménybe (1817. XII. 112.); a Magyar Tudományos Akadémiahoz tudósítást küldött be a milánói és velencei könyvtárakról (M. Tud. Társ. Évk. II. 1–20, 63–73.); értekezést írt a Magyar Kurírba (1823): Egy a Dunán Pest és Buda között építendő, lánczon függő, állandó hidról, mely az Ephemer. Posonienses című hírlapban latinul is megjelent. A Magyar Tudományos Akadémia részint kéziratok vizsgálásával, részint a hadtudományi szótár tetemes részének elkészítésével őt bízta meg.

    Életének egy részét Tacitus Historiái s Annalesei és Ifjabb Plinius leveleinek magyarra fordításával töltötte, mely azonban kéziratban maradt.

    MTA VI. Műszaki Tudományok Osztálya

    Életrajzi források:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Emlékkötet/bibliográfia:


    Beküldve:

    Barkóczi László

    Név:

    Barkóczi László

    Életrajzi adatok:

    (Berettyóújfalu, 1919. május 20. – 2017. március 26.)

    régész

    A Pázmány Péter Tudományegyetem Érem- és Régiségtani Intézete díjtalan gyakornoka (1940–1942), tanársegéde (1942–1946), egyúttal a Magyar Nemzeti Múzeum díjtalan gyakornoka (1942–1944), a II. világháború végén katonai szolgálatot teljesített, Franciaországban, Strasbourgban hadifogságban volt (1944–1946). Hazatérése után visszatért a MNM-ban múzeumi segédtiszt, tiszt (1946–1951), az MNM Régészeti Osztály Római Gyűjteménye tud. munkatársa (1952–1960), osztályvezető főmuzeológusa (1960–1962). Az MTA Régészeti Kutatócsoportja, ill. az MTA Régészeti Intézet Római Osztályának vezetője (1963–1970), a Római Birodalom perifériájának kutatása témacsoport vezetője (1970–1979), az Intézet igazgatóhelyettese (1979–1982).

    Disszertáció:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Emlékkötet/bibliográfia:


    Beküldve:

    Barna Ferdinand

    Név:

    Barna Ferdinand

    Életrajzi adatok:

    (Nagykároly, 1825. május 23. – Budapest, 1895. július 21.)

    magyar nyelvész, műfordító, könyvtáros, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt 1868-tól.

    Tanulmányait Nagyváradon, Szatmáron, Pesten és Pécsen végezte el. 1846-ban ügyvédi vizsgát tett. Két évvel később önkéntes nemzetőr, majd ügyvédként dolgozott Szatmáron és szülővárosában. 1860-ban lett múzeumi segédőr, majd 1875-ben őr. 1889-ben nyugalomba vonult. Főképpen a finnugor nyelvekkel, az ősműveltséggel és a pogány vallással foglalkozott.

    MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

    Arckép:

    Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Nekrológ:


    Beküldve:

    Barna Ignác

    Név:

    Barna Ignác

    Életrajzi adatok:

    (Nagykároly, 1822. február 2. – Budapest, 1894. november 23.)

    fogorvos, költő, tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

    MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

    Arckép:

    Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:


    Beküldve:

    Baros Gyula

    Név:

    Baros Gyula

    Életrajzi adatok:

     

    (Budapest, 1876. január 22. – Budapest, Kőbánya, 1936. október 17.)

    középiskolai tanár, irodalomtörténész, 1927-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

    Br. Radvánszky Béla koronaőr gyermekeinek nevelője (1899–1906), a bp.-i Felsőbb Leányiskola, ill. 1916-tól az Országos Nőképző Egyesület Veres Pálné Leánygimnáziumának r. tanára (1906–1936), ig.-ja (1912–1915 és 1932–1936), c. tanügyi főtanácsosként nyugdíjazták (1936). A bp.-i középiskolák magyar nyelvi szakfelügyelője (1919–1925), az Országos Tankönyvügyi Bizottság előadója (1925-től). Régi magyar irodalommal, 18–19. sz-i magyar irodalommal, elsősorban Barcsay Ábrahám, Báróczy Sándor, Rimay János, ill. Arany János, Jókai Mór és Petőfi Sándor munkásságával fogl.

    MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

    Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Nekrológ:


    Beküldve:

    Barsi József

    Név:

    Barsi József

    Életrajzi adatok:

    (Jánosgyarmat, 1810. február 23. – Budapest, 1893. február 18.)

    magyar publicista, statisztikai és filozófiai író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1870).

    IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya

     

    Arckép:

    Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Emlékkötet/bibliográfia: