Szerző: admin

Beküldve:

Müller Sándor

Név:

Müller Sándor

Életrajzi adatok:

(Arad, 1903. október 12. – Budapest, 1966. január 21.)

Kossuth-díjas kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946). Az elméleti szerves kémia hazai művelésének megindítója.

MTA VII. Kémiai Tudományok Osztálya

Székfoglaló:

  • Levelező tag: Dimeraethylén-származékok vizsgálata, különös tekintettel a polymerizáció mechanizmusára

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Nekrológ:


Beküldve:

Nagy Miklós

Név:

Nagy Miklós

Életrajzi adatok:

(Dés, 1881. január 27. – Budapest, 1962. március 12.)

magyar könyvtáros, történész, 1921 és 1940 között az Országgyűlési Könyvtár igazgatója.

1927-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1949-ben az MTA tanácskozó taggá minősítette vissza, haláláig visszavonultan, rossz anyagi körülmények között élt. 1962-ben hunyt el Budapesten, 81 éves korában. Halála után, 1989-ben az MTA visszaállította levelező tagságát.

Életrajzi források:

Akadémikus ajánlás:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:


Beküldve:

Lengyel Géza

Név:

Lengyel Géza

Életrajzi adatok:

született Lemberger Géza (Salgótarján, 1884. december 23. – Budapest, 1965. június 4.)

botanikus, agrobotanikus, a biológiai tudomány kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Florisztikai, növényföldrajzi, növényanatómiai és rendszertani kutatásai mellett életműve jelentőségéhez hozzájárultak vetőmagvizsgálatai, továbbá a méhészeti növénytan magyarországi megalapozására irányuló törekvései.

1947-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, de 1949-ben tanácskozó taggá minősítették, és tagságát csak posztumusz, 1989-ben állították vissza.

MTA VIII. Biológiai Tudományok Osztálya

Akadémikus ajánlás:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Emlékkötet/bibliográfia:


Beküldve:

Lepold Antal

 

 

Név:

Lepold Antal

Életrajzi adatok:

(Szentfülöp, 1880. január 22. – Bécs, 1971. május 3.)

művészettörténész, római katolikus prelátus, éneklőkanonok, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Esztergom történetének kutatója.

1936-tól a MTA levelező tagja. 1949-ben tanácskozó taggá minősítették, amit csak 1989-ben állítottak helyre. 1943-tól apostoli protonotárius.

MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Akadémikus ajánlás:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:


Beküldve:

Liska József

Név:

Liska József

Életrajzi adatok:

(Resicabánya, 1883. április 6. – Budapest, 1967. március 20.)

magyar villamosmérnök, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, „a villamos gépek professzora”.

Az MTA 1951-ben a „műszaki tudományok doktorává” nyilvánította. Akadémiai székfoglaló előadását a Szinkronizált indukciós motorok címmel tartotta. Műveiben a tudományos következetesség, rendszerezettség, precizitás érthetőséggel, tömörséggel és gyakorlati szemlélettel párosul.

Liska József érdemeit a tudományos élet és a kormányzat több alkalommal is elismerte. 1951-től az MTA doktora, 1958-tól levelező tagja. Éveken át az Akadémia Erősáramú Villamos Bizottságának elnöke.

MTA VI. Műszaki Tudományok Osztálya

Akadémikus ajánlás:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Nekrológ:


Beküldve:

Lukács György

Név:

Lukács György

Életrajzi adatok:

(Budapest, 1885. április 13. – Budapest, 1971. június 5.)  filozófus, irodalmár, esztéta, egyetemi tanár, marxista gondolkodó és kommunista politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, (levelező  1948, rendes 1949)

Tudományos osztály
MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Életrajzi források:

Akadémikus ajánlás:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Emlékkötet/bibliográfia:

Nekrológ:


Beküldve:

Lukinich Imre

Név:

Lukinich Imre

Életrajzi adatok:

(Varjas, 1880. április 4. – Budapest, 1950. május 16.)

magyar történész, egyetemi tanár, az MTA tagja.

1916–18 és 1920–43 közt a Magyar Történelmi Társulat főtitkára, 1943-46-ban alelnöke volt. 1919-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1931 és 1949 között rendes, 1943–46-ban igazgatósági tagja. 1921-től a Szent István Akadémia tagja volt. 1943-ban Corvin-koszorút kapott. Szerkesztette az Archivum Europae CentroOrientalis című folyóiratot (1935–1944). Tagja volt a Magyar Mickiewicz Társaságnak.

MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Akadémikus ajánlás:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:


Beküldve:

Mahler Ede

Név:

Mahler Ede

Életrajzi adatok:

(Cífer, 1857. szeptember 28. – Istvántelek, 1945. június 29.)

magyar-osztrák orientalista, csillagász, természettudós, történész, régész, egyiptológus, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Egyiptológiai Tanszékének alapítója, az MTA levelező tagja. Mahler Gyula orvos testvérbátyja.

MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Arckép:

Akadémikus ajánlás:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Emlékkötet/bibliográfia:


Beküldve:

Mályusz Elemér

Név:

Mályusz Elemér

Életrajzi adatok:

(Makó, 1898. augusztus 22. – Budapest, 1989. augusztus 25.)

magyar történész, MTA-tag, a magyar középkorkutatás egyik legjelentősebb alakja.

MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztályának összefoglaló táblázata

Akadémikus ajánlás:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:


Beküldve:

Marek József

Név:

Marek József

Életrajzi adatok:

(Vágszerdahely, 1868. március 18. – Budapest, 1952. szeptember 7.)

Kossuth-díjas állatorvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja. A 20. század első felének iskolateremtő állatorvosa volt, pályatársával, Hutÿra Ferenccel együtt a magyarországi állatorvos-tudomány legkiemelkedőbb, nemzetközileg is elismert tudós- és szerzőpárosát alkották. Az állatorvosi belgyógyászat területén nevéhez fűződik több emésztő- és légzőszervi megbetegedés, neurológiai elváltozás, anyagcserezavarra visszavezethető állatbetegség – Marek-betegség, májmételykór, kergekór, angolkór stb. – élettani hátterének feltárása, diagnosztikájának és klinikai gyógymódjának kidolgozása. Az Állatorvosi Főiskola belgyógyászati tanszéke és belklinikája élén töltött harmincnégy esztendő (1901–1935) alatt intézményét világszerte elismert állatorvosképző tanintézetté és tudományos műhellyé, klinikai és állategészségügyi ellátóhellyé fejlesztette.

MTA IV. Agrártudományok Osztálya

Akadémikus ajánlás:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Nekrológ: