Hültl Dezső

Név:

Hültl Dezső

Életrajzi adatok:

(Felsőbánya, 1870. április 6. – Budapest, 1945. július  11.) építész, egyetemi tanár,  a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1931. május 15.). Budapesten számos épületet (irodaházakat, bérházakat stb.) tervezett. Kezdetben eklektikus stílust képviselt, melyet az 1930-as években a modem funkcionális szemlélettel igyekezett ötvözni. Főbb épületei: Bp., Mester u.-i felsőkereskedelmi isk. (1912); Bp.-i piarista rendház és gimn. (1915); Bp.-i Közlekedési Vállalat Rt. XIV. ker. garázsa (Mihailich Győzővel, 1930); Bp., Péterffy Sándor u.-i kórház (1934).

Életrajzi források:

Akadémikus ajánlás:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Nekrológ:


Szabó Imre

Név:

Szabó Imre

Életrajzi adatok:

Szabó Imre (Beregszász, 1912. november 25. – Budapest, 1991. május 31.), jogász. 1937-ben a prágai egy.-en állam- és jogtud. doktori oklevelet szerzett, 1946-ban Budapesten egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1949. október 31., rendes 1956. május 30.), a II. Oszt. titkára (1955. május 28 – 1960. április 14.), a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese (1960. április 14. – 1970. február 05.), alelnöke (1970. február 05. – 1976. február).

Életrajzi források:

Arckép:

Akadémikus ajánlás:

Székfoglaló:

  • Levelező tag: Népi demokráciánk joga
    https://real.mtak.hu/177386/
  • Rendes tag: A polgári törvénykönyv tervezete és a jogértelmezés

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Művei az MTA KIK gyűjteményében:

http://opac.mtak.hu/F/?func=find-aut-bib&find_request=SZABO^IMRE^1912^1991&find_code=AUT&find_base=mta01

Nekrológ:


Halász Gábor

Név:

Halász Gábor

Életrajzi adatok:

Halász Gábor (Budapest, 1941. december 25. – ) matematikus. 1964-ben az ELTE-n szerzett matematikus oklevelet. A matematikai tud. kandidátusa (1970), doktora (1982). A Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1987. május 08., rendes 1995. május 08.). MTA Matematikai Díj (1976), Szent-Györgyi Albert-díj (1998). 1964—91-ig az MTA Matematikai Kutatóint. munkatársa, 1977-től az int. Komplex Függvénytani Oszt. vezetője, 1987-től az ELTE TTK analízis tanszékén egy. tanár.

Életrajzi források:

Arckép:

Disszertáció:

Akadémikus ajánlás:

Székfoglaló:

  • Levelező tag: Számelméleti függvények multiplikativitásáról
  • Rendes tag: Approximációelméleti kérdések

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Művei az MTA KIK gyűjteményében:

http://opac.mtak.hu/F/?func=find-aut-bib&find_request=HALASZ^GABOR^1941&find_code=AUT&find_base=mta01

Akadémiai adattár:


Krausz Ferenc

Név:

Krausz Ferenc

Életrajzi adatok:

(Mór, 1962. május 17. –) Németországban élő és kutató Nobel-díjas magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (külső 2007). A 2023-as fizikai Nobel-díjat két francia kutatóval – Pierre Agostini, az amerikai Ohiói Állami Egyetem fizikaprofesszora és Anne L’Huillier, a svéd Lundi Egyetem kutatója – megosztva kapta „az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozására szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért”.

Akadémikus ajánlás:

Akadémiai adattár:


Harsányi János

Név:

Harsányi János

Életrajzi adatok:

John Charles Harsányi, John C. Harsanyi (Budapest, 1920. május 29. – Berkeley, Kalifornia, 2000. augusztus 9.) magyar származású Nobel-díjas amerikai közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (tiszteleti 1995. május 8.). 1994-ben a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúlyok elemzése terén végzett úttörő munkásságáért J. F. Nashsel és R. Seltennel megosztva közgazdasági Nobel-díjat kapott. Kutatási területe: a döntés- és játékelmélet. Módszert talált arra, hogyan lehet egyes inkomplett információjú játékokat a Természet mint döntéshozó beiktatásával imperfekt információjúakká átalakítani. Általánosította a kétszereplős, nem teljes információjú alkuszituációkra az alkujátékok Nash-féle megoldását.

Életrajzi források:

Nekrológ:


Oláh György

Név:

Oláh György

Életrajzi adatok:

George Andrew Oláh (Budapest, 1927. május 22. – Beverly Hills, 2017. március 8.) Nobel-díjas magyar származású amerikai kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (tiszteleti 1990. május 21.). A kémiai Nobel-díjat „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért” 1994-ben kapta. Az általa kidolgozott módszerekkel lehetségessé vált a karbokationok mint stabil, hosszú élettartamú részecskék előállítása, megfigyelése. A kénsavnál több milliárdszor erősebb ún. szupersavak és szuperelektrofilek kidolgozásával a kémia területén alapvető változásokat idézett elő. Egyik legjelentősebb felismerése, hogy a szén elektronhiányos részecskék formájában képes egyidejűleg megkötni öt, hat, sőt hét szomszédos atomot vagy atomcsoportot, „hiperszén” vegyületet alkotva. Ez a felismerés kiterjesztette a szén maximálisan négy vegyértékűséget leíró Kekule-féle elméletét, értelmezvén a magasabb koordinációjú szénvegyületeket is, s ezzel a hiperszén-kémia új területét alapozta meg. A karbokationok és elektronhiányos részecskék területén elért eredményei új szemléletmódot nyújtottak a szén-hidrogén és szén-szén kötések elektrofil aktiválása során tett alapvető felfedezéseihez és elméleti alapul szolgáltak új, korszerűbb szénhidrogén-kémiai eljárások kidolgozásához.

Életrajzi források:

Akadémikus ajánlás:

Székfoglaló:

  • Tiszteleti tag: Gondolatok a tudomány jelentőségéről. Elhangzott: 2001. máj. 24.

Nekrológ:

Akadémiai adattár:


Polányi János Károly

Név:

Polányi János Károly

Életrajzi adatok:

John Charles Polanyi (Berlin, 1929. január 23. –) Nobel-díjas kémikus, Kanadában élő egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (tiszteleti 2001. május 7.). A kémiai Nobel-díjat 1986-ban kapta a kémiai reakciók dinamikájának kutatásáért Dudley R. Herschbachhal és Yan T. Leevel megosztva.

Életrajzi források:

Székfoglaló:

Akadémiai adattár:


Gábor Dénes

Név:

Gábor Dénes

Életrajzi adatok:

(Budapest, Terézváros, 1900. június 5. – London, 1979. február 9.) Nobel-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1964. április 24.). A fizikai Nobel-díjat „a holográfiái módszer feltalálásáért és továbbfejlesztéséért” 1971-ben kapta. Megszerkesztett egy Wilson-féle ködkamrát, melyben a részecskék sebessége is mérhető. Holográfiái mikroszkópot, univerzális analóg számítógépet, lapos, színes tv-képcsövet és egy új típusú termionikus átalakítót alkotott. Elméleti munkája elsősorban a hírközléselmélet területén jelentős. Felismerte a kis nyomású neongáz, a higanygőz és a nátriumgőz plazmaállapotának számos törvényszerűségét. 1945 után elektronmikroszkópiával és a szabad
elektronok külső térbeli mozgásával, majd optikával és információelmélettel foglalkozott.

Életrajzi források:

Akadémikus ajánlás:

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Nekrológ:


Wigner Jenő

Név:

Wigner Jenő

Életrajzi adatok:

(Budapest, Terézváros, 1902. november 17. – Princeton, New Jersey, 1995. január 1.) Nobel-díjas magyar–amerikai fizikus. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (tiszteleti 1988. május 9.). A Nobel-díjat 1963-ban „az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért” kapta. Kutatási területe: az atomhéj kvantummechanikája, invariancia, szimmetria, az atommagok, az elemi részek elmélete és a modern fizika más központi kérdései. A magfizikai héjmodell egyik megalkotója. Az elméleti részecskefizikában osztályozta a Poincaré-csoport irreducibilis ábrázolásait, nevéhez fűződik a tértükrözési invariancia lehetséges sérülésének jelzése, a barionszám-megmaradás törvényének megfogalmazása. A kvantummechanikai méréselmélet és a reaktorfizika terén számos alapvető eredmény tőle származik. Szilárd Leóval és Enrico Fermivel részt vett az első láncreakció előállításában és az első atomreaktor létrehozásában. Sokat tett az atomenergia békés és biztonságos felhasználásáért.

Életrajzi források:

Akadémikus ajánlás:

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Nekrológ:


Hadrovics László

Név:

Hadrovics László

Életrajzi adatok:

Hadrovics László (Alsólendva, 1910. június 27. – Solymár, 1997. május 12.) nyelvész, szlavista. 1933-ban az Eötvös Kollégium tagjaként a bp.-i egyetemen m.-latin szakos tanári, 1934-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1935-ben a Collegium Hungaricum tagjaként szlavisztikát tanult a berlini egy.-en. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1948. július 02., rendes 1970. február 04.). 1974-től a Jugoszláv Tud. és Művészeti Akad. (Zágráb) l., 1985-től a Vajdasági Tud. és Művészeti Akad., 1987-től a Matica srpska (Újvidék) t. tagja.

Életrajzi források:

Arckép:

Akadémikus ajánlás:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Művei az MTA KIK gyűjteményében:

http://opac.mtak.hu/F/?func=find-aut-bib&find_request=HADROVICS^LASZLO^1910^1997&find_code=AUT&find_base=mta01

Emlékkötet/bibliográfia:

Nekrológ: