A Magyar Tudományos Akadémia tagjai
Wälder Gyula
(Szombathely, 1884. február 25. – Budapest, 1944. június 10.)
magyar építész, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja.
Matematikai és Természettudományok Osztálya
Weninger Vince
(Pest, 1834. április 30. – Budapest, 1879. május 29. ) közgazdász, matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1860. október 9.)
Matematikai és Természettudományok Osztálya
Tarczy Lajos
(Hetény, 1807. december 6. – Bécs, 1881. március 20.) filozófus, természettudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1838. szeptember 7., rendes 1840. március 8.)
Tudományos osztály:
MTA Természettudományi Osztály
Tanárky Sándor
(Bia, 1784 – 1839. december 29.)
császári-királyi őrnagy, hadtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
MTA Rendes tag 1838
Wellmann Imre
(Budapest, 1909. március 22. – Budapest, 1994. augusztus 5.) történész, levéltáros, muzeológus, a történettudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia II. Filozófiai és Történettudományok Osztályának tagja (levelező 1945. május 30., tanácskozó 1949. október 31., levelező tagsága visszaállítva 1989. május 9., rendes 1990. május 21.). Kutatási területe a magyar mezőgazdaság 18-19. századi története.
Winter Ernő
(Győr, 1897. március 15. – Budapest, 1971. június 11.)
Az I. világháborúban, Boszniában teljesített katonai szolgálatot (1915–1918). Tanulmányai idején a drezdai szappangyár (1921–1922) és a budapesti Meister Szappangyár mérnök-gyakornoka (1922–1923), az Egyesült Izzó és Villamossági Rt. (EVIG) laboratóriumának kutatómérnöke, a laboratórium vezetője (1925–1928), a nijmegeni (Hollandia) Splendor Izzólámpa- és Rádiócsőgyár fejlesztőmérnöke (1929–1930), ismét az Egyesült Izzó kutatómérnöke, az Elektroncső Laboratórium helyettes vezetője (1930–1932), a laboratórium (1932–1944 és 1945–1948), ill. a rádiócsőgyártó részleg vezetője (1948–1950). 1944-ben zsidó származása ellenére érdemeire való tekintettel védettséget kapott, de kényszertartózkodási helyéül az Egyesült Izzó 17-es épületét jelölték ki. A Távközlési Kutató Intézet (TKI) tud. főmunkatársa és igazgatóhelyettese (1951–1962), tud. tanácsadója (1962-től), egyúttal az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézete igazgatóhelyettese (1958–1971) és az Elektronfizikai Osztály vezetője (1962–1971). Az amerikai RCA cégnél járt hosszabb tanulmányúton (1936).
MTA VI. Műszaki Tudományok Osztálya
Kőszeghy-Mártony Károly
(Sopron, 1783. március 12. – Brünn, 1848. július 21.)
építőmérnök, hadmérnök, feltaláló. A földnyomáselméletek első magyarországi kutatója, a kísérleti talajmechanika megalapítója, a sűrített levegőt használó „életmentő készület” (légzőkészülék) és a gulyáságyú feltalálója volt.
1847-ben megválasztották a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává, de más irányú elkötelezettségeire hivatkozva megválasztását követően, 1848-ban a tagságot nem fogadta el.
Zemplén Géza
(Trencsén, 1883. október 26. – Budapest, 1956. július 24.)
Kossuth-díjas vegyész, bölcseleti doktor, a Királyi József Műegyetem tanára, az MTA tagja, Zemplén Győző öccse.
MTA VII. Kémiai Tudományok Osztálya
Zichy István
(Bábolna, 1879. március 31. – Aba, 1951. január 12.)
művelődéstörténész, festő, grafikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, egyetemi magántanár, 1934 és 1944 között a Magyar Nemzeti Múzeum – vagy ahogy akkor nevezték: Magyar Történeti Múzeum – főigazgatója. Ugyanebben az időszakban a Magyar Néprajzi Társaság elnöke, a magyar őstörténet és művelődéstörténet, benne a viselettörténet kiváló kutatója, számos, tudományos szempontból alapvető munka szerzője, több régészeti, néprajzi, művelődéstörténeti kiadványsorozat elindítója, szerkesztője.
MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya
Zilahy Lajos
(Nagyszalonta, 1891. március 27. – Újvidék, 1974. december 1.)
magyar író, publicista, filmrendező, forgatókönyvíró és producer, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, emigrációjában amerikai állampolgár.
Felesége Bárczy Piroska volt, Bárczy István, Budapest főpolgármesterének a lánya.
MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya