Szerző: bilicsie

Beküldve:

Barna Ferdinand

Név:

Barna Ferdinand

Életrajzi adatok:

(Nagykároly, 1825. május 23. – Budapest, 1895. július 21.) nyelvész, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1868. március 18.)

Tanulmányait Nagyváradon, Szatmáron, Pesten és Pécsen végezte el. 1846-ban ügyvédi vizsgát tett. Két évvel később önkéntes nemzetőr, majd ügyvédként dolgozott Szatmáron és szülővárosában. 1860-ban lett múzeumi segédőr, majd 1875-ben őr. 1889-ben nyugalomba vonult. Főképpen a finnugor nyelvekkel, az ősműveltséggel és a pogány vallással foglalkozott.

Tudományos osztály:

MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Életrajzi források:

Arckép:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Művei az MTA KIK gyűjteményében:

http://opac.mtak.hu/F/1PGFRQYK6G1LHCRR4AQRQGX78YS5Y7IQ8FPSV1AIGSJUBDQA7D-39022?func=short-refine-exec&set_number=409482&request_op=AND&find_code=WAU&request=Barna+Ferdin%C3%A1nd+%281825-%29&x=36&y=8&filter_code_1=WLN&filter_request_1=&filter_code_2=WYR&filter_request_2=&filter_code_3=WYR&filter_request_3=&filter_code_4=WFM&filter_request_4=&filter_code_5=WCL&filter_request_5=

Nekrológ:


Beküldve:

Barna Ignác

Név:

Barna Ignác

Életrajzi adatok:

(Nagykároly, 1822. február 2. – Budapest, 1894. november 23.) költő, műfordító, fogorvos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1876. június 8.)

Tudományos osztály:

MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Életrajzi források:

Arckép:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Művei az MTA KIK gyűjteményében:

http://opac.mtak.hu/F/S641ASMVQN68LH3HFUAMX7PR653DGH12XRK3UXTJJ9CRAAUTLA-40812?func=short-refine-exec&set_number=409550&request_op=AND&find_code=WAU&request=Barna+Ign%C3%A1c+%281822-%29&x=26&y=6&filter_code_1=WLN&filter_request_1=&filter_code_2=WYR&filter_request_2=&filter_code_3=WYR&filter_request_3=&filter_code_4=WFM&filter_request_4=&filter_code_5=WCL&filter_request_5=

Emlékkötet/bibliográfia:


Beküldve:

Baros Gyula

Név:

Baros Gyula

Életrajzi adatok:

 

(Budapest, 1876. január 22. – Budapest, Kőbánya, 1936. október 17.) irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1927. május 5.)

Br. Radvánszky Béla koronaőr gyermekeinek nevelője (1899–1906), a bp.-i Felsőbb Leányiskola, ill. 1916-tól az Országos Nőképző Egyesület Veres Pálné Leánygimnáziumának r. tanára (1906–1936), ig.-ja (1912–1915 és 1932–1936), c. tanügyi főtanácsosként nyugdíjazták (1936). A bp.-i középiskolák magyar nyelvi szakfelügyelője (1919–1925), az Országos Tankönyvügyi Bizottság előadója (1925-től). Régi magyar irodalommal, 18–19. sz-i magyar irodalommal, elsősorban Barcsay Ábrahám, Báróczy Sándor, Rimay János, ill. Arany János, Jókai Mór és Petőfi Sándor munkásságával fogl.

Tudományos osztály:

MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Életrajzi források:

Akadémikus ajánlás:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Művei az MTA KIK gyűjteményében:

http://opac.mtak.hu/F/8H7YGTD5BPS23K76B7MJ9JT3NPKCVSB7CA1H8M3BMMJHKHBJXL-01423?func=find-m&request=Baros+Gyula&find_code=WAU&adjacent=N&find_base=MTA01&x=33&y=6&filter_code_1=WLN&filter_request_1=&filter_code_2=WYR&filter_request_2=&filter_code_3=WYR&filter_request_3=&filter_code_4=WFM&filter_request_4=&filter_code_5=WCL&filter_request_5=

Nekrológ:


Beküldve:

Barsi József

Név:

Barsi József

Életrajzi adatok:

(Jánosgyarmat, 1810. február 23. – Budapest, 1893. február 18.) publicista, statisztikai és filozófiai író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1870. május 25.)

Tudományos osztály:

IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya

 

Életrajzi források:

Arckép:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Művei az MTA KIK gyűjteményében:

http://opac.mtak.hu/F/JVVK5IE7I1BPK7A17F3SGK3ULFAQEIAGD1MLF384GHCDIKYLBL-06927?func=find-c&ccl_term=WAU+%3D+%28+%22Barsi+J%C3%B3zsef%22+%29&local_base=MTA01&x=30&y=2

Emlékkötet/bibliográfia:


Beküldve:

Arany László

Név:

Arany László

Életrajzi adatok:

(Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.) költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1872. május 24.)

1865-ben a pesti egy.-en jogtud. doktori oklevelet szerzett; Bp.-en ügyvédi vizsgát tett. 1867-től a Kisfaludy Társ. tagja. – 1866-tól a M. Földhitelint. igazgatósági jegyzője, 1870-től titkára, 1880-tól
ig. 1872-ben hivatalos tanulmányúton Nagy-Britanniában és Olaszo.-
ban tanulmányozta a gazdasági életet. 1887-92-ben szabadelvű párti
programmal a nagyszalontai választóker. országgyűlési képviselője.
– 1862-ben Eredeti népmesék c. gyűjteményével jelent meg az Írod. életben. Fő művével, a névtelenül benyújtott A délibábok hőse c. verses regényével 1872-ben megnyerte a Kisfaludy Társ. pályázatát. A mű ironikus-kesernyés képet rajzol a kiegyezés utáni m. társadalomról. Sokat foglalkozott népköltészettel, főként népmesék gyűjtésével és tanulmányozásával. 1864-71-ben leford. Shakespeare A két veronai ifjú (1865), Tévedések játéka (1866), Sok hűhó semmiért (1871) és Molière A tudós nők (1869) c. színműveit, valamint Lermontov és Puskin egyes műveit. Kiad. Arany János hátrahagyott iratait és levelezését (I-IV. Bp., 1887-89), Gyulai Pállal szerk. a Magyar népköltési gyűjteményt (I-III. Pest, 1872-83).

MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Életrajzi források:

Arckép:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Művei az MTA KIK gyűjteményében:

http://opac.mtak.hu/F/M4N4VPQMUUBFX74449XAACNPIXNVDDJQEQBQ5577QHGTMVIQ8I-51339?func=short-refine-exec&set_number=407403&request_op=AND&find_code=WAU&request=Arany+L%C3%A1szl%C3%B3+%281844-%29&x=34&y=9&filter_code_1=WLN&filter_request_1=&filter_code_2=WYR&filter_request_2=&filter_code_3=WYR&filter_request_3=&filter_code_4=WFM&filter_request_4=&filter_code_5=WCL&filter_request_5=


Beküldve:

Arató Endre

Név:

Arató Endre

Életrajzi adatok:

(Komárom, 1921. november 8. – Budapest, 1977. augusztus 30.) történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1973. május 11.)

Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, 1949-ben szerezte meg bölcsészdoktori oklevelét. 1948-tól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban a nemzetiségi osztály vezetője, 1951-től 1955-ig az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, osztályvezetője, majd igazgatóhelyettese, hosszú ideig pedig a Magyar-Csehszlovák Történész Vegyesbizottság elnöke volt. A nemzetiségi kérdés és Közép-Kelet-Európa XIX-XX. századi történetének alapvető feldolgozásai fűződnek nevéhez. 1957-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kelet-Európa Történeti Tanszékén oktatott docensként, majd 1965-től egyetemi tanárként.

Tudományos osztály:

MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Életrajzi források:

Disszertáció:

  • Kandidátusi disszertáció (MTA KIK katalógus): A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790-1848
  • Doktori disszertáció (MTA KIK katalógus): Kelet-Európa a 19. század első két harmadában

Akadémikus ajánlás:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Művei az MTA KIK gyűjteményében:

http://opac.mtak.hu/F/ADFCYT26SCDYHCC5KCKJ45317D4G1AQV25BN12T25M2XDXHGX3-55266?func=find-c&ccl_term=WAU+%3D+%28+%22Arat%C3%B3+Endre%22+%29&local_base=MTA01&x=31&y=6

Nekrológ:


Beküldve:

Arenstein József

Név:

Arenstein József

Életrajzi adatok:

(Pest, 1816. január 12. – Stuppach, 1892. február 23.) matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1847. december 23.)

Egyetemi tanulmányait Pesten, majd a bécsi tudományegyetemen és műegyetemen végezte. 1846-tól a József Ipartanoda mennyiségtan és erőműtan tanszékének tanára volt. Ugyanebben az évben “Mik a képzetes mennyiségek és mi azoknak mértani értelme?” című pályaművét az MTA jutalommal tüntette ki. Az 1850-es évek elejétől 1865-ig bécsi főreáliskola tanára. Irodalmi működése a matematika, mechanika, meteorológia, hidrológia és mezőgazdaságtan területére terjedt ki. Több tankönyve és dolgozata jelent meg nagyobbrészt német nyelven.

Tudományos osztály:

MTA Matematikai és Természettudományok Osztálya

 

Életrajzi források:

Arckép:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Művei az MTA KIK gyűjteményében:

http://opac.mtak.hu/F/NV113VIRXDQP1GG1BKA5JFD8TD4FDDM11ASSPNAMCU5QHTAQ8C-91246?func=find-m&request=Arenstein+J%C3%B3zsef&find_code=WAU&adjacent=N&find_base=MTA01&x=18&y=5&filter_code_1=WLN&filter_request_1=&filter_code_2=WYR&filter_request_2=&filter_code_3=WYR&filter_request_3=&filter_code_4=WFM&filter_request_4=&filter_code_5=WCL&filter_request_5=

Nekrológ:


Beküldve:

Árvay Gergely

Név:

Árvay Gergely

Életrajzi adatok:

(Vajta, 1790. november 4. – Buda, 1871. július 7.) író, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1834. november 8.)

A kőszegi (1807–1810), a sátoraljaújhelyi piarista rendi iskola tanára (1810–1811). Türjén lelkész és a csornai prépostság titkára (1816–1823), a keszthelyi r. k. gimnázium r. tanára (1823–1833), a szombathelyi gimnázium ig.-ja (1833–1843), a csornai prépostság jánoshidai, majd csornai birtokainak kormányzója (1843–1856), nyugalomba vonulása után a rend könyvtárosa (Csornán, 1856-tól). 1825-től közöl verseket és novellákat az Athenaeum-ban, az Egyházi Tárban és kassai lapokban. Első „eredeti beszélye” a Román- kórság a kassai Felső-Magyarországi Minervában jelent meg (1825-ben), ezután még több kisebb verset, epigrammát közölt ugyanit (1830–1831-ben). Az 1830-as évektől szinte kizárólag csak műfordítással fogl., elsősorban Corneille, Molière és Voltaire műveit tolmácsolta. Corneille Cid-jének műfordítása kéziratban maradt.

1825-től közöl verseket és novellákat az Athenaeum-ban, az Egyházi Tárban és kassai lapokban. Első „eredeti beszélye” a Román- kórság a kassai Felső-Magyarországi Minervában jelent meg (1825-ben), ezután még több kisebb verset, epigrammát közölt ugyanit (1830–1831-ben).

Tudományos osztály:

MTA Nyelv- és Széptudományi Osztály

Életrajzi források:

Arckép:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Művei az MTA KIK gyűjteményében:

http://opac.mtak.hu/F/NV113VIRXDQP1GG1BKA5JFD8TD4FDDM11ASSPNAMCU5QHTAQ8C-92499?func=find-m&request=%C3%81rvay+Gergely&find_code=WAU&adjacent=N&find_base=MTA01&x=28&y=4&filter_code_1=WLN&filter_request_1=&filter_code_2=WYR&filter_request_2=&filter_code_3=WYR&filter_request_3=&filter_code_4=WFM&filter_request_4=&filter_code_5=WCL&filter_request_5=

Nekrológ:


Beküldve:

Asbóth János

Név:

Asbóth János

Életrajzi adatok:

(Szatumik, 1845. június 7. – Videfalva, 1911. június 28.) író, újságíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1892. május 5.)

1845. június 7-én született a Krassó-Szörény vármegyében található Szatumikon, Asbóth Lajos honvéd tábornok fiaként. Pozsonyban járt középiskolába, egyetemi tanulmányait Pesten kezdte meg a Műegyetemen. Első irodalmi munkája a Jósika Kálmán által szerkesztett Budai Lapokban jelent meg 1862-ben. 1863-ban haditörvényszék elé állították az Almásy-Nedeczky-féle összeesküvésben való részvétele miatt, ezért tanulmányait Zürichben folytatta és ott is fejezte be. 1866-ban Párizsba ment és belépett a Klapka-légióba. Ezután visszatért hazájába s Krassó-Szörény vármegyében lett esküdt, aljegyző s végül tiszteletbeli főjegyző. 1867 és 1872 között különböző hivatalokban dolgozott: 1870-től a pénzügyminisztériumban fogalmazó, 1872-ben a honvédelmi minisztériumban elnöki titkár. 1872-ben megvált hivatalától, és csatlakozott a konzervatív Sennyey-párthoz. Emellett a Kelet Népe főmunkatársa volt. 1875 októberétől a párt megbízásából háromnegyed évig Kolozsváron az Ébredés című politikai napilapot szerkesztette. Innen visszatérve az egyesült ellenzék Magyarország című lapjának lett főmunkatársa. 1878-ban megjelent az Álmok álmodója című regénye. 1881-ben Kállay Béni a külügyminisztérium osztálytanácsosává nevezte ki. 1883-ban a belga király a Lipót-renddel tüntette ki. 1887-ben országgyűlési képviselő lett a Szabadelvű Párt színeiben.

Az 1880-as években több alkalommal járt külföldön. 1880-ban Egyiptomba, 1884-ben Algériába utazott. 1886-tól Kállay Béni pénzügyminiszter kíséretében többször megfordult Bosznia-Hercegovinában. Az első Wekerle-kormány egyházügyi reformjai – többek között a polgári házasság bevezetése – körüli viták hevében kilépett a Szabadelvű Pártból és az 1896-os választásokon pártonkívüliként mérettette meg magát és szerzett mandátumot. Az 1901-es választásokon már nem jutott be a törvényhozásba, és aktív politikai szerepet ettől kezdve nem vállalt. Politikai írásaiban konzervatív és modern szocialista tanok keverednek. Az elsők között hangoztatta a proletár költészet fontosságát. 1911. június 28-án hunyt el a felvidéki Videfalván.

Tudományos osztály:

MTA Bölcseleti, Társadalmi és Történeti Tudományok Osztálya

Életrajzi források:

Arckép:

Akadémikus ajánlás:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Művei az MTA KIK gyűjteményében:

http://opac.mtak.hu/F/QMFNPPSGYCXNYL289U4GQ71LPI5ED5VYBV7EXEMQVU1XY5MV7A-04657?func=short-refine-exec&set_number=408320&request_op=AND&find_code=WAU&request=Asb%C3%B3th+J%C3%A1nos+%281845-%29&x=32&y=6&filter_code_1=WLN&filter_request_1=&filter_code_2=WYR&filter_request_2=&filter_code_3=WYR&filter_request_3=&filter_code_4=WFM&filter_request_4=&filter_code_5=WCL&filter_request_5=


Beküldve:

Badics Ferenc

Név:

Badics Ferenc

Életrajzi adatok:

(Székesfehérvár, 1854. augusztus 27. – Budapest, 1939. július 18.) irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1894. május 4., rendes 1910. április 28., tiszteleti 1926. május 6.), királyi tanácsos.

A bp.-i Középiskolai Tanárképző Intézet gyakorló gimnáziumának ösztöndíjas gyakorló tanára (1880–1882), a bp.-i V. kerületi főreáliskola h. tanára (1882–1883), az újvidéki r. k. gimnázium (1883–1891), a bp.-i VI. kerületi főreáliskola r. tanára (1891–1894), a bp.-i I. kerületi főgimnázium (1894–1898), a bp.-i tanárképző intézet gyakorló főgimnáziuma (= Minta-gimnázium) r. tanára és igazgatója (1898–1914), a pestvidéki tankerület főigazgatója (1914–1919). 18–19. sz.-i klasszikus magyar irodalomtörténettel fogl., Bánkai Ferenc álnéven verseket és novellákat is írt. Jelentős szerepet vállalt a klasszikus magyar irodalom (Bajza József, Gaal József, Gyöngyösi István, Jósika Miklós, Petőfi Sándor és gr. Zrínyi Miklós) műveinek kiadásában (a Magyar Remekírók sorozatban). Hosszú ideig használt középiskolai magyar irodalmi olvasókönyveket állított össze. Az MTA Irodalomtörténeti Bizottságának elnöke (1922–1939).

Tudományos osztály:

MTA Nyelv- és Széptudományi Osztály

Életrajzi források:

Arckép:

Akadémikus ajánlás:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Művei az MTA KIK gyűjteményében:

http://opac.mtak.hu/F/QMFNPPSGYCXNYL289U4GQ71LPI5ED5VYBV7EXEMQVU1XY5MV7A-08270?func=short-refine-exec&set_number=408365&request_op=AND&find_code=WAU&request=Badics+Ferenc+%281854-%29&x=34&y=7&filter_code_1=WLN&filter_request_1=&filter_code_2=WYR&filter_request_2=&filter_code_3=WYR&filter_request_3=&filter_code_4=WFM&filter_request_4=&filter_code_5=WCL&filter_request_5=

Nekrológ: