Szerző: bilicsie

Beküldve:

Arany László

Név:

Arany László

Életrajzi adatok:

(Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.)

1865-ben a pesti egy.-en jogtud. doktori oklevelet szerzett; Bp.-en ügyvédi vizsgát tett. Az MTA tagja (1. 1872. máj. 24.). 1867-től a Kisfaludy Társ. tagja. – 1866-tól a M. Földhitelint. igazgatósági jegyzője, 1870-től titkára, 1880-tól
ig. 1872-ben hivatalos tanulmányúton Nagy-Britanniában és Olaszo.-
ban tanulmányozta a gazdasági életet. 1887-92-ben szabadelvű párti
programmal a nagyszalontai választóker. országgyűlési képviselője.
– 1862-ben Eredeti népmesék c. gyűjteményével jelent meg az Írod. életben. Fő művével, a névtelenül benyújtott A délibábok hőse c. verses regényével 1872-ben megnyerte a Kisfaludy Társ. pályázatát. A mű ironikus-kesernyés képet rajzol a kiegyezés utáni m. társadalomról. Sokat foglalkozott népköltészettel, főként népmesék gyűjtésével és tanulmányozásával. 1864-71-ben leford. Shakespeare A két veronai ifjú (1865), Tévedések játéka (1866), Sok hűhó semmiért (1871) és Molière A tudós nők (1869) c. színműveit, valamint Lermontov és Puskin egyes műveit. Kiad. Arany János hátrahagyott iratait és levelezését (I-IV. Bp., 1887-89), Gyulai Pállal szerk. a Magyar népköltési gyűjteményt (I-III. Pest, 1872-83).

MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Arckép:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:


Beküldve:

Arató Endre

Név:

Arató Endre

Életrajzi adatok:

(Komárom, 1921. nov. 8. – Bp. 1977. aug. 30.)

történész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1973-tól). Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, 1949-ben szerezte meg bölcsészdoktori oklevelét. 1948-tól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban a nemzetiségi osztály vezetője, 1951-től 1955-ig az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, osztályvezetője, majd igazgatóhelyettese, hosszú ideig pedig a Magyar-Csehszlovák Történész Vegyesbizottság elnöke volt. A nemzetiségi kérdés és Közép-Kelet-Európa XIX-XX. századi történetének alapvető feldolgozásai fűződnek nevéhez. 1957-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kelet-Európa Történeti Tanszékén oktatott docensként, majd 1965-től egyetemi tanárként.

MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Disszertáció:

  • Kandidátusi disszertáció (MTA KIK katalógus): A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790-1848
  • Doktori disszertáció (MTA KIK katalógus): Kelet-Európa a 19. század első két harmadában

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:


Beküldve:

Arenstein József

Név:

Arenstein József

Életrajzi adatok:

(Pest, 1816. január 12. – Stuppach, 1892. február 23.) matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Egyetemi tanulmányait Pesten, majd a bécsi tudományegyetemen és műegyetemen végezte. 1846-tól a József Ipartanoda mennyiségtan és erőműtan tanszékének tanára volt. Ugyanebben az évben “Mik a képzetes mennyiségek és mi azoknak mértani értelme?” című pályaművét az MTA jutalommal tüntette ki. Az 1850-es évek elejétől 1865-ig bécsi főreáliskola tanára. Irodalmi működése a matematika, mechanika, meteorológia, hidrológia és mezőgazdaságtan területére terjedt ki. Több tankönyve és dolgozata jelent meg nagyobbrészt német nyelven. 1847-től az MTA tagja.

MTA III. Matematikai Tudományok Osztálya

 

Arckép:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:


Beküldve:

Árvay Gergely

Név:

Árvay Gergely

Életrajzi adatok:

(Vajta, 1790. november 4. – Buda, 1871. július 7.)

A kőszegi (1807–1810), a sátoraljaújhelyi piarista rendi iskola tanára (1810–1811). Türjén lelkész és a csornai prépostság titkára (1816–1823), a keszthelyi r. k. gimnázium r. tanára (1823–1833), a szombathelyi gimnázium ig.-ja (1833–1843), a csornai prépostság jánoshidai, majd csornai birtokainak kormányzója (1843–1856), nyugalomba vonulása után a rend könyvtárosa (Csornán, 1856-tól). 1825-től közöl verseket és novellákat az Athenaeum-ban, az Egyházi Tárban és kassai lapokban. Első „eredeti beszélye” a Román- kórság a kassai Felső-Magyarországi Minervában jelent meg (1825-ben), ezután még több kisebb verset, epigrammát közölt ugyanit (1830–1831-ben). Az 1830-as évektől szinte kizárólag csak műfordítással fogl., elsősorban Corneille, Molière és Voltaire műveit tolmácsolta. Corneille Cid-jének műfordítása kéziratban maradt.

1825-től közöl verseket és novellákat az Athenaeum-ban, az Egyházi Tárban és kassai lapokban. Első „eredeti beszélye” a Román- kórság a kassai Felső-Magyarországi Minervában jelent meg (1825-ben), ezután még több kisebb verset, epigrammát közölt ugyanit (1830–1831-ben).

MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Életrajzi források:

Arckép:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Nekrológ:


Beküldve:

Asbóth János

Név:

Asbóth János

Életrajzi adatok:

(Szatumik, 1845. június 7.– Videfalva, 1911. június 28.)

1845. június 7-én született a Krassó-Szörény vármegyében található Szatumikon, Asbóth Lajos honvéd tábornok fiaként. Pozsonyban járt középiskolába, egyetemi tanulmányait Pesten kezdte meg a Műegyetemen. Első irodalmi munkája a Jósika Kálmán által szerkesztett Budai Lapokban jelent meg 1862-ben. 1863-ban haditörvényszék elé állították az Almásy-Nedeczky-féle összeesküvésben való részvétele miatt, ezért tanulmányait Zürichben folytatta és ott is fejezte be. 1866-ban Párizsba ment és belépett a Klapka-légióba. Ezután visszatért hazájába s Krassó-Szörény vármegyében lett esküdt, aljegyző s végül tiszteletbeli főjegyző. 1867 és 1872 között különböző hivatalokban dolgozott: 1870-től a pénzügyminisztériumban fogalmazó, 1872-ben a honvédelmi minisztériumban elnöki titkár. 1872-ben megvált hivatalától, és csatlakozott a konzervatív Sennyey-párthoz. Emellett a Kelet Népe főmunkatársa volt. 1875 októberétől a párt megbízásából háromnegyed évig Kolozsváron az Ébredés című politikai napilapot szerkesztette. Innen visszatérve az egyesült ellenzék Magyarország című lapjának lett főmunkatársa. 1878-ban megjelent az Álmok álmodója című regénye. 1881-ben Kállay Béni a külügyminisztérium osztálytanácsosává nevezte ki. 1883-ban a belga király a Lipót-renddel tüntette ki. 1887-ben országgyűlési képviselő lett a Szabadelvű Párt színeiben.

Az 1880-as években több alkalommal járt külföldön. 1880-ban Egyiptomba, 1884-ben Algériába utazott. 1886-tól Kállay Béni pénzügyminiszter kíséretében többször megfordult Bosznia-Hercegovinában. Az első Wekerle-kormány egyházügyi reformjai – többek között a polgári házasság bevezetése – körüli viták hevében kilépett a Szabadelvű Pártból és az 1896-os választásokon pártonkívüliként mérettette meg magát és szerzett mandátumot. Az 1901-es választásokon már nem jutott be a törvényhozásba, és aktív politikai szerepet ettől kezdve nem vállalt. Politikai írásaiban konzervatív és modern szocialista tanok keverednek. Az elsők között hangoztatta a proletár költészet fontosságát. 1911. június 28-án hunyt el a felvidéki Videfalván.

MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Életrajzi források:

Arckép:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:


Beküldve:

Badics Ferenc

Név:

Badics Ferenc

Életrajzi adatok:

(Székesfehérvár, 1854. augusztus 27. – Budapest, 1939. július 18.) irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, királyi tanácsos.

A bp.-i Középiskolai Tanárképző Intézet gyakorló gimnáziumának ösztöndíjas gyakorló tanára (1880–1882), a bp.-i V. kerületi főreáliskola h. tanára (1882–1883), az újvidéki r. k. gimnázium (1883–1891), a bp.-i VI. kerületi főreáliskola r. tanára (1891–1894), a bp.-i I. kerületi főgimnázium (1894–1898), a bp.-i tanárképző intézet gyakorló főgimnáziuma (= Minta-gimnázium) r. tanára és igazgatója (1898–1914), a pestvidéki tankerület főigazgatója (1914–1919). 18–19. sz.-i klasszikus magyar irodalomtörténettel fogl., Bánkai Ferenc álnéven verseket és novellákat is írt. Jelentős szerepet vállalt a klasszikus magyar irodalom (Bajza József, Gaal József, Gyöngyösi István, Jósika Miklós, Petőfi Sándor és gr. Zrínyi Miklós) műveinek kiadásában (a Magyar Remekírók sorozatban). Hosszú ideig használt középiskolai magyar irodalmi olvasókönyveket állított össze. Az MTA Irodalomtörténeti Bizottságának elnöke (1922–1939).

MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Arckép:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Nekrológ:


Beküldve:

Bajza József

Név:

Bajza József

Életrajzi adatok:

1906-ban bölcsészdoktori, 1907-ben m.-latin szakos tanári oklevelet szerzett a bp.-i egy .-en.
Az MTA tagja (1. 1926. máj. 6.). 1922-től a Szt. István Akad. r. tagja. –
1906-tól az OSZK nyomtatvány tárának, majd kézirattárának munkatársa, végül a hírlaptár vezetője, közben 1919-20-ban a Külügyminisztérium sajtóosztályának délszláv referense. Könyvtári szolgálata
során ismerkedett meg és kötött barátságot a horvát történésszel,
Sufflay Milánnal, akinek hatására érdeklődése teljesen a délszláv, főként horvát tört. és kultúra felé fordult. 1923-tól a bp.-i egy .-en a horvát nyelv és irodalom ny. r. tanára. – Eleinte 19. sz.-i m. irod.tört.-tel,
az 1910-es évek közepétől a m.-délszláv tört. és kulturális kapcsolatokkal, valamint a délszláv állam korabeli problémáival foglalkozott.
A M. Hírlap, a M. Külpolitika és 1917-19-ben az Új Nemzedék c. lapok
külső munkatársa, Battorych Kornél álnéven a Magyarság c. napilap
állandó vezércikkírója.

MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:


Beküldve:

Balanyi György

Név:

Balanyi György

Életrajzi adatok:

(Kecskemét, 1886. február 10. – Budapest, 1963. május 4.)

magyar történész, egyháztörténész, piarista szerzetes, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

A szegedi városi főgimnázium r. tanára (1910–1916), a bp.-i piarista gimnázium r. tanára (1916–1943) és ig.-ja (1935–1941). A Pázmány Péter Tudományegyetemen az újkori történelem magántanára (1924–1936), c. ny. rk. tanára (1936–1943) és a középkori egyetemes történet mb. előadója (1941–1942). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az egyetemes történet ny. r. tanára (1943–1948), mint m. állampolgárságú tanárnak el kellett hagynia Romániát (1948). Az ELTE BTK ny. r. tanára (1948–1950) és a mo.-i piarista rendtartomány főnöke (1948–1950). A bp.-i Calazantinum tanára (1950– 1963). Közép- és kora újkori m. és egyetemes történettel, a szerzetesség, elsősorban a piarista rend történetével, Assisi Szt. Ferenc életével és munkásságával fogl. Különösen értékesek a szentek történetét feldolgozói művelődéstörténeti munkái, elsőként írta meg a rendalapító Kalazanci Szt. József m. nyelvű életrajzát, máig meghatározóak a piarista rend történetére vonatkozó kutatásai. Vizsgálta továbbá a 19–20. sz.-i balkáni helyzet világpolitikai összefüggéseit, ill. a nemzetközi szervezetek középkori előzményeit. Amikor a m. hatóságok 1953-ban a piarista rendházat áttelepítették a Mikszáth Kálmán térre, a régi, Duna-parti kápolnában ő mondta a búcsúbeszédet.

MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:


Beküldve:

Balásházy János

Név:

Balásházy János

Életrajzi adatok:

(Sátoraljaújhely, 1797. március 6. – Debrecen, 1857. november 19.)

ügyvéd, szolgabíró.

A Magyar Tudományos Akadémia 1830. november 17-én rendes tagjává választotta.

MTA IV. Agrártudományok Osztálya

 

Életrajzi források:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:


Beküldve:

Ballagi Aladár

Név:

Ballagi Aladár

Életrajzi adatok:

(Kecskemét, 1853. október 24. – Budapest, 1928. június 21.)

A bp.-i (1875–1876), a sárospataki református teológiai akadémián a magyar művelődéstörténet r. tanára (1876–1880). A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1877–1879), az újkori történelem helyettes (1880–1883), ny. rk. (1883–1889), ny. r. tanára (1889–1924); közben a Bölcsészettudományi Kar (BTK) dékánja (1903–1904), majd az egyetem rektora (1919–1920). A Tanácsköztársaság idején eltiltották a tanítástól (1919. márc.–júl.). A Függetlenségi Párt országgyűlési képviselője (Budapest IX.–X. választókerület 1905–1910). Újkori egyetemes történettel, magyar művelődéstörténettel, ennek külföldi kapcsolataival, valamint nyelvészeti kérdésekkel foglalkozott. Feldolgozta a magyar királyi testőrség történetét, monográfiát írt Jean-Baptiste Colbert-ről, a régi magyar nyomtatványokról és azok művelődéstörténeti hatásáról. A száműzött Rákóczi (1913) c. könyve miatt heves, személyeskedő vitát folytatott a kötet szerzőjével, Szekfű Gyulával. Szekfű elsősorban Ballagi vádjaira válaszolva írta meg Mit vétettem én? Ki gyalázta Rákóczit? c. válaszkötetét (1915).

MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Székfoglaló:

  • Levelező tag: Colbert mint államférfi
  • Rendes tag: A spanyol inquisitio

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében: