Csáki Frigyes

Név:

Csáki Frigyes

Életrajzi adatok:

(Budapest, 1921. március 11. – Budapest, 1977. augusztus 29.) villamosmérnök, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1965. április 23., rendes 1976. május 7.), elnökségi tagja (1970. február 5. – 1973. május 11.), alelnöke (1976. május 7-től haláláig). Pályája elején az energiaátvitel és a különleges villamosgépek problémáival foglalkozott. Az 1960-as évek elejétől fő kutatási területe az erősáramú ipari elektronika, majd az automatizálás, a folyamatszabályozás és az irányításelmélet volt.

Életrajzi források:

Akadémikus ajánlás:

Székfoglaló:

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Nekrológ:


Csánki Dezső

Név:

Csánki Dezső

Életrajzi adatok:

(Füzesgyarmat, 1857. május 18. – Budapest, 1933. április 29.) történész, levéltáros, történeti topográfus, művelődéspolitikus, a Magyar Tudományos Akadémia II. Filozófiai és Történettudományok Osztályának tagja (levelező 1891. május 8., rendes 1900. május 4., igazgató 1925. május 7.), másodelnöke (1931. május 15. – 1933. április 29.), a II. Osztály elnöke (1919. október 22. – 1931. május 15.). Kutatóként Magyarország történeti földrajzára vonatkozóan alkotott maradandót.

Életrajzi források:

Akadémikus ajánlás:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Nekrológ:


Csengery Antal

Név:

Csengery Antal

Életrajzi adatok:

(Nagyvárad, 1822. június 2. – Budapest, 1880. július 13.) publicista, politikus, közgazdasági és történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1847. december 23., rendes 1858. december 15., igazgató 1870. január 17.), másodelnöke (1871. május 17-1880. július 13.). 1867 után meghatározó szerepet játszott a tudományos és kulturális életben, többek között döntő része volt a Magyar Történelmi Társulat megalapításában (1867). Széles körű érdeklődésének megfelelően foglalkozott történelemmel, közgazdaságtannal, filozófiával. A többekkel közösen írt Magyar szónokok és státusférfiak (Pest, 1851) c. műben adatokban gazdag, máig hiteles portrékat festett a reformkor vezető politikusairól. Ipolyi Arnolddal vitát folytatott a magyar mitológia kutatásának módszertani kérdéseiről (Bp.-i Hírlap, 1855). Az esszéműfaj egyik meghonosítójaként közvetítette a korabeli európai tudomány legfrissebb eredményeit.

Életrajzi források:

Arckép:

  • Link az arcképhez: https://real-i.mtak.hu/136/
  • Akadémikus ajánlás:

    Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

    Nekrológ: