Szerző: bilicsie

Beküldve:

Pilch Jenő

Név:

Pilch Jenő

Életrajzi adatok:

(Pécs, 1872. május 29. – Budapest, 1937. szeptember 12.)

katonatiszt, hadtörténész, katonai szakíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Pécsi-Pilch Dezső festőművész bátyja.

MTA Rendes tag 1935

Életrajzi források:

Akadémikus ajánlás:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Nekrológ:


Beküldve:

Zolnai Béla

Név:

Zolnai Béla

Életrajzi adatok:

(Székesfehérvár, 1890. márc. 10. – 1969. máj. 16. Budapest)

Középiskoláit Kolozsváron végezte, majd Eötvös-kollégistaként a budapesti egyetemen szerzett tanári oklevelet (1914). Előbb Budapesten volt középiskolai tanár, majd miután 1923-ban magántanárrá habilitálták, 1924-től Pécsen helyettes, 1925-től Szegeden rendes tanár. Tanári pályáját az 1940 őszén Kolozsvárt újra megnyílt I. *Ferenc József Tudományegyetemen, a francia tanszék professzoraként folytatta, itt 1947-ig tanított, majd miután a magyar állampolgárságú tanárok szerződését a román állam nem hosszabbította meg, visszatért Magyarországra, s a budapesti egyetemen adott elő 1950-ig, amikor nyugdíjazták. 1940-ben az MTA levelező, 1945-től rendes tagja, e minőségét azonban 1949-ben megszüntették, csak post mortem, 1989-ben kapta vissza akadémiai tagságát.

MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Életrajzi források:

Székfoglaló:

  • Levelező tag: A magyar biedermeier
  • Rendes tag: A balladáról

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:


Beküldve:

Zolnai Gyula

Név:

Zolnai Gyula

Életrajzi adatok:

(Nagysomkút, 1862. december 3. – Budapest, 1949. december 24.)

1888-ig Tömlő Gyula, írói álneve Somkuti, magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1897, r. 1924, t. 1945). Zolnai Béla (1890–1969) irodalomtörténész, nyelvesztéta és Zolnai Klára (1892–1945) könyvtáros, bibliográfus apja.

1898-ban az MTA szótári bizottsága megbízta egy nagyszótár általános tervének elkészítésével és szerkesztésével; a szótár gyűjtőmunkáit 1906-ig vezette. 1905–06-ban a Magyar Nyelv társszerkesztője. Szerkesztette és kiadta a Szamota István által kezdett oklevélszótárt. A magyar nyelvtudomány több területén munkálkodott; főleg nyelvtörténettel, etimológiával, mondattannal foglalkozott, munkásságával a nyelvművelés ügyét is szolgálta. Számos finn költő verseit és Aleksis Kivi népi drámáját fordította magyar nyelvre. A finn irodalomból fordított verseit hetilapokban, antológiákban is közreadta.

MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:


Beküldve:

M. Szabó Miklós

Név:

M. Szabó Miklós

Életrajzi adatok:

(Tiszadorogma, 1942. március 14. – 2021. március 9.)

nyugállományú altábornagy, hadtörténész, az MTA rendes tagja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (volt Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem) rector emeritusa, volt rektora. A hadtudományban elért eredményeiért, munkásságáért többszörösen kitüntették. A Magyar Tudományos Akadémia 1986-ban létrehozott Hadtudományi Bizottságának egyik első tagja volt.

MTA Levelező tag 2001

MTA Rendes tag 2007

 

Akadémikus ajánlás:

Bemutatkozás:

https://real-j.mtak.hu/1152/2/2002-02.pdf#page=82

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Emlékkötet/bibliográfia:


Beküldve:

Vajta László

Név:

Vajta László

Életrajzi adatok:

(Budapest, 1920. április 14. – Budapest, 1979. május 23.)

A József Nádor Műsz. és Gazdaságtud. Egyetemen vegyészmérnöki okl. szerzett (1942); közben a Müncheni Műsz. Egyetemen is tanult, a kémiai tudományok kandidátusa (1956), doktora (addigi tevékenységéért, 1960), az MTA tagja (l.: 1973. máj. 11.). – A József Nádor Műsz. és Gazdaságtud. Egyetem Vegyészmérnöki Kar Szervetlen Kémiai Int. gyakornoka (1941-1942), a csepeli Shell Kőolaj Rt., ill. a Csepeli Kőolajip. Váll. laboratóriumi mérnöke, üzemmérnöke, ill. igh. főmérnöke (1942-1951), a Bánya- és Energiaügyi Min. Ásványolaj-feldolgozóip. Főoszt. h. vezetője (1951-1953), a M.-Szovjet Olajip. Rt. (MASZOLAJ) főmérnöke (1953-1954), a Vegyip. és Energiaügyi Min. főosztályvezető-h.-e (1954-1957), az Orsz. Kőolaj- és Gázip. Tröszt vezérigh.-e (1957-1979). A József Nádor Műsz. és Gazdaságtud. Egyetem, ill. a BME Vegyészmérnöki Kar Kémiai Technológiai Tanszék előadója (1949-1959), egy. docense (1959-1962), egy. tanára (1962. júl. 28.-1979). A Veszprémi Vegyip. Egyetem egy. docense (1951-1959).A m. kőolajfeldolgozó-ip. kutatások meghatározó személyisége, irányítója. Irányításával épültek Mo.-on – külföldi vállalatok bevonása mellett – az első benzinreformáló és -aromatizáló, ill. kenőolaj-hidroraffinációs üzemek. Mo.-on elsőként fogl. kenőolajok adszorpciós vizsgálatával, bevezette a különleges minőségű, adalékolt motorkenőolajokat; a nagylengyeli kőolaj megjelenése után kidolgozta a közvetlen desztillációval történő keménybitumen gyártását. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a kétütemű, szikragyújtású motorolajok, mint új motorolajtípusok tud. alapjainak kidolgozásában. Vizsgálta még a radioaktív sugárzási energiának a szénhidrogén-reakciók elősegítésére történő felhasználását és a kőolaj-feldolgozó üzemek energetikai problémáinak optimális megoldását.

MTA VII. Kémiai Tudományok Osztálya

Disszertáció:

Székfoglaló:

  • Levelező tag: Technológiai kutatások a petrolkémiai aromás gyártás terén

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára


Beküldve:

Vámbéry Rusztem

Név:

Vámbéry Rusztem

Életrajzi adatok:

(Budapest, 1872. február 29. – New York, 1948. október 24.)
Bp.-en és Halléban jogot tanult, 1896-ban ügyvédi oklevelet szerzett. A Társadalomtud. Társ. és a M. Fabiánus Társ. vezető tagja. Az International Law Association választmányi, a Deutsche Soziologische Gesellschaft tiszteleti
tagja. Az MTA tagja (t. 1945. máj. 30.). – 1896-tól az Igazságügyi Minisztérium törvény-előkészítő osztályán dolgozott, de mint kir. táblai bíró 1913-ban visszavonult. A bp.-i tud.egy.-en 1903-tól 1915-ig a büntetőjog magántanára, 1915-18-ban rk., 1919-ben r. tanára. A polgári radikalizmus élharcosa, 1918-ban a M. Nemzeti Tanács tagja.
1920-ban ismét ügyvédi irodát nyitott. 1913-tól 1934-ig szerk. a Jogtudományi Közlönyt, 1926 és 1938 között a Századunkat 1920-ban a népbiztosok perében védő. Ő volt József Attila első védője is (1924).
1938-ban a nácizmus elől Angliába, majd az USA-ba emigrált. 1947.
szept.-től 1948. márc.-ig washingtoni m. követ volt, de lemondott
tisztéről. – Elsősorban büntetőjoggal és büntető eljárásjoggal foglalkozott. A kriminológia egyik első hazai művelője, behatóan foglalkozott a fiatalkorú bűnözéssel. Szakfolyóiratokba és napilapokba írt tanulmányain kívül több szakkönyve jelent meg.

MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Emlékkötet/bibliográfia:


Beküldve:

Varga Lajos

Név:

Varga Lajos

Életrajzi adatok:

(Désakna, 1890. január 26. – Sopron, 1963. május 10.)

magyar zoológus, az MTA tagja (1940).

1910 és 1914 között a kolozsvári egyetemen gyakornokoskodott Apáthy István mellett. Első világháborús részvételét követően 1917-től már a soproni honvéd főreáliskola tanárává nevezték ki, 1919-ben pedig hidrobiológus magántanári képesítést kapott a szegedi egyetemen. 1938-tól egyetemi nyilvános rendkívüli tanár. 1952-ben megkapta a biológiai tudományok doktora címet. 1957-től az MTA Talajbiológiai Kutató Laboratóriuma soproni kirendeltségének vezetője, valamint az Erdőmérnöki Főiskola (ma a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara) tanszékvezető tanára. Kutatási területei közé tartozott a vizekben és talajokban élő kerekesférgek és egyéb alacsonyrendű állatok vizsgálata; ezzel a tevékenységével külföldön is szakmai elismerést vívott ki. Elsődleges szerepe volt abban, hogy a laikusok számára is ismertté vált a Fertő tó mikroszkopikus állatvilága.

MTA VIII. Biológiai Tudományok Osztálya

Akadémikus ajánlás:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Emlékkötet/bibliográfia:

Nekrológ:


Beküldve:

Vendel Miklós

Név:

Vendel Miklós

Életrajzi adatok:

(Sopron, 1896. október 8. – Sopron, 1977. február 7.)

Négy évig volt tanársegéd a budapesti tudományegyetemen, majd 1924-ben a Selmecbányáról áttelepült soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Főiskola ásvány-földtani tanszékének tanárává nevezték ki, 1934-től egyetemi tanár volt, 1941-től a földtan-teleptani tanszék professzora. 1959-ben az egyetem Miskolcra költöztetése után Sopronban maradt, a Bányászati Kutató Intézet helyi, petrográfiai osztályát vezette, majd e mellett 1967-70 között a Központi Bányászati Múzeum igazgatója is volt. A geológia csaknem minden ágát művelte. Tudományos tevékenysége kiterjedt az ásványtantól az ércteleptanig, a geokémiától a hidrogeológiáig. Legjelentősebb munkája Sopron környékének geológiai feldolgozása volt, amely ma is alapműnek számít. Számos tudományos társaság tagja volt. 1933-tól az MTA tagja.

MTA X. Földtudományok Osztálya

Életrajzi források:

Székfoglaló:

  • Levelező tag: A leukofillitek
  • Rendes tag: Tanulmányok a fiatal kárpáti ércprovinciából. I. rész. Összefüggések a magmák s a fiatal arany-ezüst és rokon ércesedések közt : Székfoglaló értekezés. Felolvastatott az MTA III. Osztály ülésén 1947. május 19-én

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Emlékkötet/bibliográfia:


Beküldve:

Lakos János

Név:

Lakos János

Életrajzi adatok:

(Ajka, 1774. március 20. – Eszék, 1843. június 28.)

tábornok, fordító, az MTA tiszteleti tagja.

MTA tiszteleti tag:  1832

Életrajzi források:

Nekrológ:


Beküldve:

Verebélÿ László

Név:

Verebélÿ László

Életrajzi adatok:

(Budapest, 1883. augusztus 27. – Budapest, 1959. november 22.)

1906-ban a budapesti műegyetemen kitüntetéssel szerzett gépészmérnöki oklevelet. 1906-1910 között az USA-ban járt tanulmányúton s itt szerzett villamosmérnöki diplomát; ő volt az első okleveles villamosmérnök Európában. 1913-tól mint a Societa Italiana Westinghouse Vado Ligure-i gyárának főmérnöke, Kandó Kálmán munkatársaként részt vett az olasz államvasutak villamosításában. 1917-1918-ban a bécsi Allgemeine Elektrizitäts Gesellschaft (AEG) vasútosztályára vezényelték. 1918-tól a MÁV villamos osztályának vezetője; mint Kandó munkatársa vett részt az 50 periódusú fázisváltós mozdonyok kifejlesztésében és próbaüzemeinek lebonyolításában. Nevéhez fűződik az ország villamosenergia-ellátásának megtervezése, a Bánhidai Erőmű építése és a budapest hegyeshalmi vonal villamosítása. 1929-1957-ig a műegyetem I. sz. elektrotechnikai tanszékének tanára, 1945 után rektora volt az egyetemnek. Széles körű tudományos munkásságot fejtett ki.

Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya

 

Életrajzi források:

Arckép:

  • Link az arcképhez: https://real-i.mtak.hu/1076/

    • Székfoglaló:

    Publikációs lista:

    Magyar Tudományos Művek Tára

    Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében: