Szerző: bilicsie

Beküldve:

Bérczy Károly

Név:

Bérczy Károly

Életrajzi adatok:

(eredeti neve: Stand Károly) (Balassagyarmat, 1821. március 2. – Pest, 1867. december 11.) magyar író, költő, újságíró, műfordító, szerkesztő, a márciusi ifjak egyike.

Madách Imre barátja és első életrajzírója volt. Amikor az akadémia 1863-ban tagjává választotta Madáchot, akkor a A nőről, különösen aesthetikai szempontból című székfoglaló értekezésének kéziratát Bérczy Károly olvasta fel, mivel Madách ekkor már súlyos beteg volt. Bérczy lírája szentmentális: gyakori témája a halálvágy, a természetbe menekülés, a sorsszerűség. Gazdag szépirodalmi hagyatékából kiemelkednek műfordításai. Főleg Dickens műveit fordította és Puskin Anyegin című művét 1866-tól az ő fordítása népszerűsítette.

MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Életrajzi források:

Arckép:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Emlékkötet/bibliográfia:


Beküldve:

Berde Áron

Név:

Berde Áron

Életrajzi adatok:

(Laborfalva, 1819. márc. 8. – Kolozsvár, 1892. jan. 25.)

jogász, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1858). Az első jelentős m. nyelvű meteorológiai és klimatológiai szakkönyv írója. Főisk.-i tanulmányainak elvégzése után 1842-től 1844-ig Ny.-Európában járt tanulmányúton. 1844-től 1863-ig a kolozsvári unit. kollégiumban tanította a természettudományokat, 1863-tól a kolozsvári ak.-án a nemzetgazdaságtan és a politika tanára, majd az 1872-ben alapított kolozsvári egy.-en a nemzetgazdaság és pénzügytan r. tanára, 1872-73-ban az egy. rektora. 1890-ben nyugalomba vonult. 1846-tól 1859-ig a Természetbarát, ill. az Ipar és Természetbarát, a Hetilap, a Kolozsvári Közlöny szerk.-je volt. – M. Légtüneménytan s a két Magyarhon égaljviszonyai s ezek befolyása a növényekre és állatokra (Kolozsvár, 1847); Mit tegyen az erdélyi gazda, hogy jólétre jusson? (Kolozsvár, 1859); A levegői nyirkosság némely égalji befolyása (Kolozsvár, 1860). – Irod. B. Á. (Az időjárás, 1919. júl.-dec. sz.)

MTA X. Földtudományok Osztálya

Arckép:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Emlékkötet/bibliográfia:

  • Emlékezés Berde Áronra (1819-1892), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjára = Remembering Áron Berde (1819-1892), Corresponding Member of the Hungarian Academy of Sciences
    Link: https://real.mtak.hu/159854/

Nekrológ:


Beküldve:

Bernát István

Név:

Bernát István

Életrajzi adatok:

(Rimaszombat, 1854. július 3. – Budapest, 1942. január 19.)

magyar agrárpolitikus, agrárközgazdász, közíró, lapszerkesztő, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyar mezőgazdaság védelméért és fejlesztéséért küzdő agrárius mozgalom prominens alakja volt. A mezőgazdasági és kisipari szövetkezeti mozgalom vezetői közé tartozott, az 1890-es évektől vezetőségi tagja volt a Magyar Gazdaszövetségnek és a Hangya szövetkezetnek.

MTA IV. Agrártudományok Osztálya

Életrajzi források:

Akadémikus ajánlás:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Emlékkötet/bibliográfia:

Nekrológ:


Beküldve:

Berzsenyi Dániel

Név:

Berzsenyi Dániel

Életrajzi adatok:

(Egyházashetye, 1776. május 7. – Nikla, 1836. február 24.)

magyar költő.

Középbirtokos nemesi családban született. Sopronban, az evangélikus líceumban tanult, ahol inkább testi erejével tűnt ki, mint szorgalmával vagy jó magatartásával. Az apja hatalmától szabadulni akaró ifjú házasságot kötött Dukai Takách Zsuzsannával, és felesége sömjéni birtokára költöztek. Titokban írt verseit barátja, Kis János lelkész elküldte a korszak irodalmi vezéralakjának, Kazinczy Ferencnek. Berzsenyi felbuzdult a széphalmi mester dicséretén, és egy kötettel lépett a nyilvánosság elé. Ezután egyre kevesebbet verselt, Kölcsey Ferenc kritikája is kedvét szegte. Tanulmányokba kezdett, hogy költészetét a bírálattal szemben megvédhesse. Poétai harmonisztika című értekezésében fektette le a költészettel kapcsolatos nézeteit. Élete végén egyre magányosabban élt birtokán, Niklán. Berzsenyi művészetét az erőteljes kifejezések, költői képek jellemzik. Versei egyéni érzései mellett általános gondolatokat is megfogalmaznak. Hazafias műveiben hangot kap a magyarság iránti aggódás.

MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Életrajzi források:

Arckép:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Nekrológ:


Beküldve:

Beszédes József

Név:

Beszédes József

Életrajzi adatok:

(Magyarkanizsa, 1787. február 12. – Dunaföldvár, 1852. február 28.)

vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Egerben teológiát, majd a pesti tudományegyetemen filozófiát hallgatott. 1813-ban a Mérnöki Intézetben mérnöki oklevelet. A sárvízi Nádor-csatorna Társulat gyakornoka, majd az Esterházy-család uradalmi mérnöke volt Tolna, Veszprém, Komárom, Pozsony és Nyitra vármegyében. 1816-1825 között a Sárvíz, a Sió és a Kapos szabályozási munkálatait és e folyóvölgyek vízrendezését irányította. A Balaton sorsát meghatározó rendezési tervet dolgozott ki a tó vízszintjének csökkentésére. A Sió szabályozásakor megépíttette Baja és Báta között a Duna árvízvédelmi töltéseit. Széchenyi nagycenki tervezéssel bízta meg. 1827-1828-ban részt vett az ausztriai linz-budweissi vasútvonal kitűzésében. Nevéhez fűződik Arad vármegyében a fehér-körösi 92 km hosszú Nádor-malomcsatorna. Több értékes térképe maradt fenn, s a műszaki szaknyelv is gazdagodott általa. Elsőként vetette fel az Al-Duna-szabályozás gondolatát, s a kerecsen-komorói tiszai átvágás tervével a folyó szabályozásának elindítója lett. 1848-1849-ben a pest- szolnoki Magyar Központi Vasút igazgató-mérnöke lett, ekkor szervezte meg a vasút járműjavító műhelyét, a későbbi MÁVAG elődjét. 1831-től az MTA tagja.

MTA VI. Műszaki Tudományok Osztálya

Életrajzi források:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Nekrológ:


Beküldve:

Beznák Aladár

Név:

Beznák Aladár

Életrajzi adatok:

(Szatmárnémeti, 1901. augusztus 31. – Montréal, 1959. július 17.)

magyar orvos, fiziológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1948 után nyugat-európai, majd kanadai emigrációban élt. Fő kutatási területe a táplálkozás-élettan, valamint az anyagcserezavarok kórélettani háttere volt.

MTA V. Orvosi Tudományok Osztálya

Székfoglaló:

  • Levelező tag: Albino patkányok növekedése, élelem- és vízfogyasztása különböző zsírtartalmú étrendeken nyugalomban és kényszerű testi munka alatt
  • Rendes tag: Az acetylcholin mint ingeranyag béka harántcsikos izmában

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:


Beküldve:

Bielz Eduard Albert

Név:

Bielz Eduard Albert

Életrajzi adatok:

Eduard Albert Bielz vagy magyar szakirodalomban használt nevén Bielz Ede Albert (Nagyszeben, 1827. február 4. – Nagyszeben 1898. május 26. ) erdélyi szász természettudós, történész, statisztikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Bielz”.

A nagyszebeni jogakadémiát 1848-ban végezte el. 1848-49-ben császári tisztként harcolt a magyar forradalom és szabadságharc ellen. 1849-ben császári hivatalnok lett. 1869-től a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium mellett szervezett Országos Statisztikai Hivatalban miniszteri titkár, 1873-tól tanfelügyelő volt. Erdély csiga-, kagyló-, hal-, gerinces- és bogárfaunájáról számos tanulmánya jelent meg. Rendkívüli alapossággal kutatta fel az Erdélyben (elsősorban a szászok körében), a középkortól feljegyzett természet-megfigyeléseket és természeti jelenségek (földrengések, légköri, időjárási, csillagászati események) feljegyzéseit. Ez az adatgyűjteménye máig is alapvető forrása a régi korok természeti tüneményeire, elemi csapásaira vonatkozó adattáraknak és feldolgozásoknak. 1873-tól az MTA tagja.

MTA VIII. Biológiai Tudományok Osztálya

Életrajzi források:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára


Beküldve:

Biró Ferenc

Név:

Biró Ferenc

Életrajzi adatok:

(szül. Rákosi Ferenc, Sopron, 1904. június 6. – Budapest, 2006. november 10.) Kossuth-díjas gépészmérnök, Rákosi Mátyás öccse.

Jugoszláviában (1921–1923), Ausztriában és Franciaországban (1923–1925), majd a Szovjetunióban élt (1925–1945). Fémgyári szakmunkás (1921–1923), repülőgép-ipari művekben szakmunkás (1925–1930), a moszkvai Repülőipari Üzemek üzemvezető gépészmérnöke, főosztályvezetője (1935–1940), főtechnológusa (1940–1941), a II. vh.-ban a Vörös Hadseregben szolgált (századosi rangban, 1941–1945). – Magyarországra való visszatérése után (1945) a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Rt., ill. a Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek Szerszámgépgyárának vezetője (1945–1947), a Törzsgyár műszaki igazgatója (1947–1948), a gyár vezérigazgatója (1948–1950). A Kohó- és Gépipari Minisztérium (KGM) középipari miniszterhelyettese, első miniszterhelyettese (1950–1956). A BME Gépészmérnöki Kar ny. r. tanára (1950), a Gépgyártástechnológiai Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1951–1956; egy. tanári címe megszűnt: 1960). A forradalom után ismét a Szovjetunióban élt, a moszkvai Szerszámgépipari Kísérleti Intézet tud. főreferense (1956–1958). Végleg Magyarországra költözhetett (1958), a bp.-i Április 4. Gépgyár termelési főnöke, főtechnológusa (1958–1964), az Ipari Szerelvény- és Gépgyár főtechnológusa, igazgatói tanácsadója (1964–1968), nyugdíjazták (1968). Gépgyártás-technológiai és ipari üzemszervezési kérdésekkel fogl.

MTA VI. Műszaki Tudományok Osztálya

Disszertáció:

  • Doktori disszertáció (MTA KIK katalógus): A pénzbeni munkadíjazás rendszere és alkalmazása a termelőszövetkezetekben

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:


Beküldve:

Bíró Vencel

Név:

Bíró Vencel

Életrajzi adatok:

(Vértessomló, 1885. augusztus 9. – Kolozsvár, 1962. december 2.)

magyar történész, piarista szerzetes.

A kolozsvári r. k. főgimnázium r. tanára, majd igazgatója is (1908–1940); egyúttal a Báthori–Apor Szeminárium igazgatója (1928– 1945) és az önálló erdélyi piarista rendtartomány főnöke is (1934–1940 és 1946–1949). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen, ill. 1945-től a Bolyai Tudományegyetemen Erdély és Kelet-Európa történetének ny. r. tanára (1940–1948), és a Bölcsészettudományi Kar (BTK) dékánhelyettese (1945–1948). Erdély újkori történetével, politika-, egyház-, ill. gazdaság- és művelődéstörténetével fogl. Megírta a magyarországi piarista rend történetét. Szépirodalmi műveket, elsősorban történelmi regényeket is írt. Történelmi tárgyú munkáiban Jósika Miklósra és Jókai Mórra emlékeztető romantikus erdélyi történeteket alkotott. Miután az erdélyi piarista rendtartomány főnökévé választották (1934) a román állam nem ismerte el a rend jogi személyiségét, sőt Onisifor Ghibu kolozsvári egy. tanár „címbitorlás és államellenes rendi címer használata” miatt bírósághoz fordult (az ügyben felmentő határozat született: 1938). A II. vh. után ismét őt választották meg a romániai piarista rendtartomány főnökének (a rend feloszlatásáig: 1949. aug. 1-jéig.). Nyugdíjaztatása után Kolozsvárott, a Szent Mihály-plébánián élt. Sírja a házsongárdi temetőben van.

MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Életrajzi források:

Székfoglaló:

  • Levelező tag: Erdélyi nagybirtokos a XVII. század második felében

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:


Beküldve:

Bitnicz Lajos

Név:

Bitnicz Lajos

Életrajzi adatok:

(Ják, 1790. július 17. – Nagykanizsa, 1871. június 28.)

bölcselettudor, címzetes és bosoni választott püspök, szombathelyi nagyprépost, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.

MTA III. Matematikai Tudományok Osztálya

Arckép:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Művei az MTA KIK gyűjteményében:

http://opac.mtak.hu/F/R3XGN6AMJ4TU859XHCFVMRE5T3C17L433HSLLVK7YHG98P4NXF-42643?func=find-m&request=Bitnicz+Lajos&find_code=WAU&adjacent=N&find_base=MTA01&x=27&y=5&filter_code_1=WLN&filter_request_1=&filter_code_2=WYR&filter_request_2=&filter_code_3=WYR&filter_request_3=&filter_code_4=WFM&filter_request_4=&filter_code_5=WCL&filter_request_5=

Nekrológ: