A Magyar Tudományos Akadémia tagjai
Fabó András
(Losonc, 1810. március 10. – Agárd (Ősagárd), 1874. március 18.)
evangélikus lelkész, egyháztörténész, irodalomtörténész, egyházi író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya
Fabriczy Sámuel
(Poprád, 1791. március 18. – Lőcse, 1858. március 18.)
ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, evangélikus egyházkerületi felügyelő. Fabriczy Kornél művészettörténész apja.
MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
Egyed László
(Fogaras, 1914. február 12. – Budapest, 1970. július 11.)
Geofizikus, egyetemi tanár
Matematika-fizika szakos tanári és matematikából doktori oklevelet a budapesti tudományegyetemen szerzett. Utána néhány évig a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) geofizikai osztályán dolgozott. 1942-50-ig Egerváry Jenő utódaként a budapesti állami felsőipariskolában matematikát tanított. 1949-ben megbízták a geofizikai tanszék megszervezésével, 1956-ban ugyanitt tanszékvezető egyetemi tanár. Mint matematikus főként halmazelmélettel foglalkozott. Geofizikusi pályája a gravitációs és földmágneses mérések eredményeinek korszerű értékelésére vonatkozó kutatásokkal indult. Tanulmányaiban 1953-tól elsősorban a Föld tágulására vonatkozó elméletét ismertette. Tanszékén indult meg Magyarországon a Föld fizikájának szervezett kutatása. Létrehozta az új, korszerű szeizmológiai obszervatóriumok hálózatát, megindította a hazai paleomágneses kutatásokat, továbbá a gravitációs állandó újabb meghatározására irányuló vizsgálatokat. 1966-tól a budapesti tudományegyetem természettudományi karának dékánja. Tagja volt több nemzetközi geofizikai társaságnak és szervezetnek. 1960-tól az MTA tagja.
MTA X. Földtudományok Osztálya
Csiki Ernő
(Zsilyvajdejvulkán, 1875. október 22. – Budapest, 1954. július 7.)
Eredeti nevén Ernst Dietl, magyar entomológus, muzeológus. Az Állattár vezetőjeként jelentős példányszámmal gyarapította a múzeum gyűjteményét. Az MTA tagja. A rovarok több rendjével foglalkozott kutatásaiban, de a bogarak alak- és rendszertana volt a szakterülete. A Balkán rovarászati kutatásainak egyik úttörője. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Csiki”.
MTA VIII. Biológiai Tudományok Osztálya
Csanádi György
(Laibach, 1905. július 28. – Budapest, 1974. április 27.)
Kossuth- és állami díjas közlekedéspolitikus, vasútépítő mérnök, közlekedésmérnök, közgazdász, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora.
1945-től a MÁV pécsi üzletigazgatója. Közlekedés- és postaügyi miniszter 1956-ban, közlekedési- és postaügyi kormánybiztos 1956 és 1957 között, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese 1957-től 1963-ig. Miniszterhelyettesi posztja mellett egyben a MÁV vezérigazgatója is 1962–1963-ban. Közlekedés- és postaügyi miniszter 1963 és 1974 között.
1972-től 1974-ig a MTESZ elnöke, 1966-tól egyetemi tanár; 1958-tól az MTA levelező, 1970-től rendes tagja.
MTA VI. Műszaki Tudományok Osztálya
Csanyi Dániel
(Nagybánya, 1820. január 20. – Debrecen, 1867. január 20.) matematikus, vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1863. január 13.)
Tudományos osztály:
MTA III. Matematikai Tudományok osztály táblázata
Csaplár Benedek
(Dunaszerdahely, 1821. január 3. – Budapest, 1906. augusztus 19.)
(eredeti nevén Csaplár Gáspár) piarista tanár, irodalomtörténész, néprajzi gyűjtő, „a magyar folklórnak egyik legelső, nem eléggé ismert munkása”; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya
Kolgyári Császár Ferenc
(Zalaegerszeg, 1807. július 9. – Kerepes, 1858. augusztus 17.) jogász, költő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1832. március 9., tiszteleti 1847. december 23.)
Tudományos osztály:
MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
Brisits Frigyes
(Máza, 1890. március 4. – Vác, 1969. december 7.) ciszterci szerzetes, gimnáziumi tanár, igazgató, irodalomtörténész, Vörösmarty-kutató.
1934. május 11-én az MTA levelező tagjává választotta, mely tagsága az MTA átszervezésekor a Széptudományi Alosztállyal együtt 1949. november 29-én megszűnt, melyet 1989. május 9-én állítottak vissza. Jegyzője, majd titkára volt a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak.
Főként Vörösmarty munkásságával foglalkozott. Alszeghy Zsolttal és Sík Sándorral magyar irodalom tankönyveket írt. 1957-ben az irodalomtudományok doktora lett.
MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
Bruckner Győző
(Késmárk, 1900. november 1. – Budapest, 1980. március 8.) Kossuth-díjas magyar kémikus, gyógyszervegyész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1946), majd rendes (1949) tagja. A 20. századi magyar szerves kémia tudományának kimagasló jelentőségű alakja, az analitikai kémia iskolateremtő egyénisége volt. 1938–1949 között a szegedi, 1949–1970 között a budapesti tudományegyetemeken folyó szerves kémiai kutatásokat irányította, az általa vezetett intézményeket szakterületének fontos tudományos műhelyeivé, központjaivá fejlesztette. A mikroanalitikai vizsgálatok magyarországi meghonosítása, a hazai peptidkémiai kutatások elindítása, számos gyógyhatású vegyület izolálása és szintetizálása fűződik a nevéhez.
MTA VII. Kémiai Tudományok Osztálya