Szerző: admin

Beküldve:

Barkóczi László

Név:

Barkóczi László

Életrajzi adatok:

(Berettyóújfalu, 1919. május 20. – 2017. március 26.)

régész

A Pázmány Péter Tudományegyetem Érem- és Régiségtani Intézete díjtalan gyakornoka (1940–1942), tanársegéde (1942–1946), egyúttal a Magyar Nemzeti Múzeum díjtalan gyakornoka (1942–1944), a II. világháború végén katonai szolgálatot teljesített, Franciaországban, Strasbourgban hadifogságban volt (1944–1946). Hazatérése után visszatért a MNM-ban múzeumi segédtiszt, tiszt (1946–1951), az MNM Régészeti Osztály Római Gyűjteménye tud. munkatársa (1952–1960), osztályvezető főmuzeológusa (1960–1962). Az MTA Régészeti Kutatócsoportja, ill. az MTA Régészeti Intézet Római Osztályának vezetője (1963–1970), a Római Birodalom perifériájának kutatása témacsoport vezetője (1970–1979), az Intézet igazgatóhelyettese (1979–1982).

Disszertáció:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Emlékkötet/bibliográfia:


Beküldve:

Barna Ferdinand

Név:

Barna Ferdinand

Életrajzi adatok:

(Nagykároly, 1825. május 23. – Budapest, 1895. július 21.) nyelvész, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1868. március 18.)

Tanulmányait Nagyváradon, Szatmáron, Pesten és Pécsen végezte el. 1846-ban ügyvédi vizsgát tett. Két évvel később önkéntes nemzetőr, majd ügyvédként dolgozott Szatmáron és szülővárosában. 1860-ban lett múzeumi segédőr, majd 1875-ben őr. 1889-ben nyugalomba vonult. Főképpen a finnugor nyelvekkel, az ősműveltséggel és a pogány vallással foglalkozott.

Tudományos osztály:

MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Életrajzi források:

Arckép:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Nekrológ:


Beküldve:

Barna Ignác

Név:

Barna Ignác

Életrajzi adatok:

(Nagykároly, 1822. február 2. – Budapest, 1894. november 23.) költő, műfordító, fogorvos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1876. június 8.)

Tudományos osztály:

MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Életrajzi források:

Arckép:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Emlékkötet/bibliográfia:


Beküldve:

Baros Gyula

Név:

Baros Gyula

Életrajzi adatok:

 

(Budapest, 1876. január 22. – Budapest, Kőbánya, 1936. október 17.) irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1927. május 5.)

Br. Radvánszky Béla koronaőr gyermekeinek nevelője (1899–1906), a bp.-i Felsőbb Leányiskola, ill. 1916-tól az Országos Nőképző Egyesület Veres Pálné Leánygimnáziumának r. tanára (1906–1936), ig.-ja (1912–1915 és 1932–1936), c. tanügyi főtanácsosként nyugdíjazták (1936). A bp.-i középiskolák magyar nyelvi szakfelügyelője (1919–1925), az Országos Tankönyvügyi Bizottság előadója (1925-től). Régi magyar irodalommal, 18–19. sz-i magyar irodalommal, elsősorban Barcsay Ábrahám, Báróczy Sándor, Rimay János, ill. Arany János, Jókai Mór és Petőfi Sándor munkásságával fogl.

Tudományos osztály:

MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Életrajzi források:

Akadémikus ajánlás:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Nekrológ:


Beküldve:

Barsi József

Név:

Barsi József

Életrajzi adatok:

(Jánosgyarmat, 1810. február 23. – Budapest, 1893. február 18.) publicista, statisztikai és filozófiai író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1870. május 25.)

Tudományos osztály:

IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya

 

Életrajzi források:

Arckép:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Emlékkötet/bibliográfia:


Beküldve:

Arany László

Név:

Arany László

Életrajzi adatok:

(Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.) költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1872. május 24.)

1865-ben a pesti egy.-en jogtud. doktori oklevelet szerzett; Bp.-en ügyvédi vizsgát tett. 1867-től a Kisfaludy Társ. tagja. – 1866-tól a M. Földhitelint. igazgatósági jegyzője, 1870-től titkára, 1880-tól
ig. 1872-ben hivatalos tanulmányúton Nagy-Britanniában és Olaszo.-
ban tanulmányozta a gazdasági életet. 1887-92-ben szabadelvű párti
programmal a nagyszalontai választóker. országgyűlési képviselője.
– 1862-ben Eredeti népmesék c. gyűjteményével jelent meg az Írod. életben. Fő művével, a névtelenül benyújtott A délibábok hőse c. verses regényével 1872-ben megnyerte a Kisfaludy Társ. pályázatát. A mű ironikus-kesernyés képet rajzol a kiegyezés utáni m. társadalomról. Sokat foglalkozott népköltészettel, főként népmesék gyűjtésével és tanulmányozásával. 1864-71-ben leford. Shakespeare A két veronai ifjú (1865), Tévedések játéka (1866), Sok hűhó semmiért (1871) és Molière A tudós nők (1869) c. színműveit, valamint Lermontov és Puskin egyes műveit. Kiad. Arany János hátrahagyott iratait és levelezését (I-IV. Bp., 1887-89), Gyulai Pállal szerk. a Magyar népköltési gyűjteményt (I-III. Pest, 1872-83).

MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Életrajzi források:

Arckép:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:


Beküldve:

Arató Endre

Név:

Arató Endre

Életrajzi adatok:

(Komárom, 1921. november 8. – Budapest, 1977. augusztus 30.) történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1973. május 11.)

Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, 1949-ben szerezte meg bölcsészdoktori oklevelét. 1948-tól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban a nemzetiségi osztály vezetője, 1951-től 1955-ig az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, osztályvezetője, majd igazgatóhelyettese, hosszú ideig pedig a Magyar-Csehszlovák Történész Vegyesbizottság elnöke volt. A nemzetiségi kérdés és Közép-Kelet-Európa XIX-XX. századi történetének alapvető feldolgozásai fűződnek nevéhez. 1957-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kelet-Európa Történeti Tanszékén oktatott docensként, majd 1965-től egyetemi tanárként.

Tudományos osztály:

MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Életrajzi források:

Disszertáció:

  • Kandidátusi disszertáció (MTA KIK katalógus): A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790-1848
  • Doktori disszertáció (MTA KIK katalógus): Kelet-Európa a 19. század első két harmadában

Akadémikus ajánlás:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Nekrológ:


Beküldve:

Arenstein József

Név:

Arenstein József

Életrajzi adatok:

(Pest, 1816. január 12. – Stuppach, 1892. február 23.) matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1847. december 23.)

Egyetemi tanulmányait Pesten, majd a bécsi tudományegyetemen és műegyetemen végezte. 1846-tól a József Ipartanoda mennyiségtan és erőműtan tanszékének tanára volt. Ugyanebben az évben “Mik a képzetes mennyiségek és mi azoknak mértani értelme?” című pályaművét az MTA jutalommal tüntette ki. Az 1850-es évek elejétől 1865-ig bécsi főreáliskola tanára. Irodalmi működése a matematika, mechanika, meteorológia, hidrológia és mezőgazdaságtan területére terjedt ki. Több tankönyve és dolgozata jelent meg nagyobbrészt német nyelven.

Tudományos osztály:

MTA Matematikai és Természettudományok Osztálya

 

Életrajzi források:

Arckép:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Nekrológ:


Beküldve:

Árvay Gergely

Név:

Árvay Gergely

Életrajzi adatok:

(Vajta, 1790. november 4. – Buda, 1871. július 7.) író, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1834. november 8.)

A kőszegi (1807–1810), a sátoraljaújhelyi piarista rendi iskola tanára (1810–1811). Türjén lelkész és a csornai prépostság titkára (1816–1823), a keszthelyi r. k. gimnázium r. tanára (1823–1833), a szombathelyi gimnázium ig.-ja (1833–1843), a csornai prépostság jánoshidai, majd csornai birtokainak kormányzója (1843–1856), nyugalomba vonulása után a rend könyvtárosa (Csornán, 1856-tól). 1825-től közöl verseket és novellákat az Athenaeum-ban, az Egyházi Tárban és kassai lapokban. Első „eredeti beszélye” a Román- kórság a kassai Felső-Magyarországi Minervában jelent meg (1825-ben), ezután még több kisebb verset, epigrammát közölt ugyanit (1830–1831-ben). Az 1830-as évektől szinte kizárólag csak műfordítással fogl., elsősorban Corneille, Molière és Voltaire műveit tolmácsolta. Corneille Cid-jének műfordítása kéziratban maradt.

1825-től közöl verseket és novellákat az Athenaeum-ban, az Egyházi Tárban és kassai lapokban. Első „eredeti beszélye” a Román- kórság a kassai Felső-Magyarországi Minervában jelent meg (1825-ben), ezután még több kisebb verset, epigrammát közölt ugyanit (1830–1831-ben).

Tudományos osztály:

MTA Nyelv- és Széptudományi Osztály

Életrajzi források:

Arckép:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Nekrológ:


Beküldve:

Asbóth János

Név:

Asbóth János

Életrajzi adatok:

(Szatumik, 1845. június 7. – Videfalva, 1911. június 28.) író, újságíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1892. május 5.)

1845. június 7-én született a Krassó-Szörény vármegyében található Szatumikon, Asbóth Lajos honvéd tábornok fiaként. Pozsonyban járt középiskolába, egyetemi tanulmányait Pesten kezdte meg a Műegyetemen. Első irodalmi munkája a Jósika Kálmán által szerkesztett Budai Lapokban jelent meg 1862-ben. 1863-ban haditörvényszék elé állították az Almásy-Nedeczky-féle összeesküvésben való részvétele miatt, ezért tanulmányait Zürichben folytatta és ott is fejezte be. 1866-ban Párizsba ment és belépett a Klapka-légióba. Ezután visszatért hazájába s Krassó-Szörény vármegyében lett esküdt, aljegyző s végül tiszteletbeli főjegyző. 1867 és 1872 között különböző hivatalokban dolgozott: 1870-től a pénzügyminisztériumban fogalmazó, 1872-ben a honvédelmi minisztériumban elnöki titkár. 1872-ben megvált hivatalától, és csatlakozott a konzervatív Sennyey-párthoz. Emellett a Kelet Népe főmunkatársa volt. 1875 októberétől a párt megbízásából háromnegyed évig Kolozsváron az Ébredés című politikai napilapot szerkesztette. Innen visszatérve az egyesült ellenzék Magyarország című lapjának lett főmunkatársa. 1878-ban megjelent az Álmok álmodója című regénye. 1881-ben Kállay Béni a külügyminisztérium osztálytanácsosává nevezte ki. 1883-ban a belga király a Lipót-renddel tüntette ki. 1887-ben országgyűlési képviselő lett a Szabadelvű Párt színeiben.

Az 1880-as években több alkalommal járt külföldön. 1880-ban Egyiptomba, 1884-ben Algériába utazott. 1886-tól Kállay Béni pénzügyminiszter kíséretében többször megfordult Bosznia-Hercegovinában. Az első Wekerle-kormány egyházügyi reformjai – többek között a polgári házasság bevezetése – körüli viták hevében kilépett a Szabadelvű Pártból és az 1896-os választásokon pártonkívüliként mérettette meg magát és szerzett mandátumot. Az 1901-es választásokon már nem jutott be a törvényhozásba, és aktív politikai szerepet ettől kezdve nem vállalt. Politikai írásaiban konzervatív és modern szocialista tanok keverednek. Az elsők között hangoztatta a proletár költészet fontosságát. 1911. június 28-án hunyt el a felvidéki Videfalván.

Tudományos osztály:

MTA Bölcseleti, Társadalmi és Történeti Tudományok Osztálya

Életrajzi források:

Arckép:

Akadémikus ajánlás:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében: