Beküldve: Szerző: bilicsie

Asbóth János

Név:

Asbóth János

Életrajzi adatok:

(Szatumik, 1845. június 7.– Videfalva, 1911. június 28.)

1845. június 7-én született a Krassó-Szörény vármegyében található Szatumikon, Asbóth Lajos honvéd tábornok fiaként. Pozsonyban járt középiskolába, egyetemi tanulmányait Pesten kezdte meg a Műegyetemen. Első irodalmi munkája a Jósika Kálmán által szerkesztett Budai Lapokban jelent meg 1862-ben. 1863-ban haditörvényszék elé állították az Almásy-Nedeczky-féle összeesküvésben való részvétele miatt, ezért tanulmányait Zürichben folytatta és ott is fejezte be. 1866-ban Párizsba ment és belépett a Klapka-légióba. Ezután visszatért hazájába s Krassó-Szörény vármegyében lett esküdt, aljegyző s végül tiszteletbeli főjegyző. 1867 és 1872 között különböző hivatalokban dolgozott: 1870-től a pénzügyminisztériumban fogalmazó, 1872-ben a honvédelmi minisztériumban elnöki titkár. 1872-ben megvált hivatalától, és csatlakozott a konzervatív Sennyey-párthoz. Emellett a Kelet Népe főmunkatársa volt. 1875 októberétől a párt megbízásából háromnegyed évig Kolozsváron az Ébredés című politikai napilapot szerkesztette. Innen visszatérve az egyesült ellenzék Magyarország című lapjának lett főmunkatársa. 1878-ban megjelent az Álmok álmodója című regénye. 1881-ben Kállay Béni a külügyminisztérium osztálytanácsosává nevezte ki. 1883-ban a belga király a Lipót-renddel tüntette ki. 1887-ben országgyűlési képviselő lett a Szabadelvű Párt színeiben.

Az 1880-as években több alkalommal járt külföldön. 1880-ban Egyiptomba, 1884-ben Algériába utazott. 1886-tól Kállay Béni pénzügyminiszter kíséretében többször megfordult Bosznia-Hercegovinában. Az első Wekerle-kormány egyházügyi reformjai – többek között a polgári házasság bevezetése – körüli viták hevében kilépett a Szabadelvű Pártból és az 1896-os választásokon pártonkívüliként mérettette meg magát és szerzett mandátumot. Az 1901-es választásokon már nem jutott be a törvényhozásba, és aktív politikai szerepet ettől kezdve nem vállalt. Politikai írásaiban konzervatív és modern szocialista tanok keverednek. Az elsők között hangoztatta a proletár költészet fontosságát. 1911. június 28-án hunyt el a felvidéki Videfalván.

MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Életrajzi források:

Arckép:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében: