Baló József

Név:

Baló József

Életrajzi adatok:

(Budapest, 1895. november 10. – Budapest, 1979. október 9.) orvos, patológus, onkológus, intézetigazgató, rektor, a  Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1940. április 26., rendes 1948. július 2., igazgató 1948. november 17. – 1949. október 31., tanácskozó 1949. október 31., levelező 1956. május 30., rendes 1973. május 11.). 1945-ig az idegrendszerre vonatkozó kutatások mellett főként a hasnyálmirigy kóros állapotainak a szervezetre gyakorolt hatásaival, majd a zsíranyagcsere zavaraival foglalkozott. Felfedezte és 1927-ben leírta a később róla Baló-féle betegségnek elnevezett leukoencephalitis concentricát, az agy koncentrikus szklerózisát. Behatóan vizsgálta az idegrendszer demyeliniosatijával kapcsolatos kóros folyamatokat. Az érbetegségekre, az arteriosclerosisra vonatkozó kutatásai során feleségével, Banga Ilonával felfedezte a pancreas elastase enzimet. Az idegrendszer és az erek patológiája mellett harmadik fő kutatási területe a daganatpatológia volt. Magyarországon elsőként mutatott rá a vírusok szerepére a daganatok kialakulásában. A tüdőrák patológiájára vonatkozó kutatásai külföldön is elismerést váltottak ki. Jelentős szerepet játszott a daganatellenes gyógyszerkutatásban, elsőként ismerte fel egyes vegyületek (pl. a hidrazinszármazékok) daganatkeltő hatását.

Életrajzi források:

Székfoglaló:

Publikációs lista:

Magyar Tudományos Művek Tára

Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében:

Nekrológ: