Név:
Áprily Lajos
Életrajzi adatok:
(Brassó, 1887. november 14. – Budapest, 1967. augusztus 6.)
1909-ben a kolozsvári egy.-en m.-német szakos tanári, 1923-ban Dijonban francia nyelvtanári oklevelet szerzett. Az MTA tagja (1.1934. máj. 11., tagsága megszűnt 1949. nov. 29., tagsága visszaállítva 1989. máj. 9.).
1930-tól a Kisfaludy Társ. r. tagja. József Attila-díj (1954). – 1909-től a
nagyenyedi kollégium tanára. 1907-től jelentek meg versei, de az erdélyi irod. élvonalába csak Falusi elégia (Erdélyi Szle, 1919-20) c. versciklusával került be, 1919 után munkássága az anyanyelvi oktatás fenntartására, a nemzeti műveltség értékeinek megőrzésére irányult, miközben kereste az együttélésnek a román és a m. nép számára egyformán előnyös lehetőségeit. Közben számos verse jelent meg a korabeli vezető erdélyi irod. lapokban (Erdélyi Szle, Napkelet, Pásztortűz stb.), és az 1920-as évek első felében Mo.-on is egyre ismertebb lett.
1924-től a kolozsvári Ellenzék vasárnapi irod. mellékletének szerk.
(rövid ideig Kuncz Aladárral). 1926-29-ben a kolozsvári ref. kollégium tanára, egyidejűleg a marosvécsi m. értelmiségi találkozó döntése
értelmében megindított Erdélyi Helikon c. irod. lap szerk.-je; e minőségében az erdélyi m. irod. különböző irányzatainak összefogására törekedett. 1929-ben áttelepült Mo.-ra. 1929-34-ben a Bp., Lónyay u.-i ref. gimn. tanára, 1929-38-ban Ravasz Lászlóval együtt a Protestáns Szle szerk. 1934-43-ban a bp.-i Baar-Madas Leánynevelő Int. ig. 1943-ban isk.-jában a zsidótörvényt nem volt hajlandó végrehajtani és lemondott tisztségéről. 1945 után visszavonultan élt Visegrád mellett.
Főként angol, francia, kínai, lengyel, német és orosz költőktől ford.,
nagy lélegzetű ford, közül a legsikerültebb A. Sz. Puskin Anyeginjének, Shakespeare Julius Caesarának és a Peer Gynt m.-ra átültetése.
1945-ben az Új M. Asszony szerk.
MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
Életrajzi források:
- Áprily Lajos: Életrajz Link: https://dia.hu/dia-szerzok/aprily-lajos/eletrajz
Székfoglaló:
- Levelező tag: Ts'ai Yen kinai költőnő tizennyolc verse. Fordítás.
https://real-j.mtak.hu/2535/1/BudapestiSzemle_1938_248.pdf#page=220